Azért kissé furcsállom, hogy az RMDSZ olyan vehemensen elítélte Putin jóváhagyását a Donecki és a Luganszki Köztársaságok elismerésével kapcsolatban. Hogyan mernek autonómiát követelni, függetlenséget Ukrajnától az abszolút többségben oroszok lakta Donbasz-vidékiek háborgott vehemensen Kelemen Hunor. Mintha azt harsogta volna, hogyan mernének autonómiát kérni Székelyföld lakói? Hogyan merné támogatni, elismerni az ilyesmit Magyarország? Mondom, nagyon furcsálltam.
Máskülönben, hogy megértsük az ukrajnai (Donbasz-vidéki) helyzetet, némi összehasonlításokat kellene tegyünk a székelyföldivel. Legalábbis, részben, áttételesen. Hargita, Maros és Kovászna megyét (amit Székelyföldként ismerünk) abszolut többségben székely-magyarok lakják. Donyeck és Luhanszk vidékét abszolut többségben oroszok lakják. Székelyföld Erdély, illetve Magyarország része volt, és adott történelmi körülmények között Romániához került. Donyeck és Luhanszk vidéke szintén adott történelmi körülmények között Ukrajnához került. Hiába teltek hosszú évtizedek, a székelyföldiek nem adják fel autonómia-törekvéseiket. A Donbasz- vidéki oroszoknak sikerült, még ha háború árán is, sokezres élet-áldozattal, kivívni , úgymond, a függetlenségüket, bár a világ szakadároknak nevezi őket. A székelyek csak reménykednek, és bíznak (sajnos) az RMDSZ-eszes ígérgetésekben, amelyeket választások előtt tesznek a szavazatokkal parlamentbe kerülő korrupt politikusaik, és aztán négy évre elfelejtik.
De mi történne - képzeljük el -, ha megvalósulna az évszázados székely álom, és létrejönne az autonómia? És a három megye területén a Székelyföldi Köztársaság? Hivatalosan minden romániai párt mélységesen elítélné (úgy tűnik még maga az RMDSZ is), sőt, Amerika és az UE, meg a politikai-hasonszőrűek tiltakoznának és nem ismernék el a Székelyföldi köztársaságot. És bár - mondjuk-, Magyarország támogatná a székelyeket, a NATO máris fegyverezné Romániát, az UE hatalmas támogatásokat adna, és ezen felbuzdulva, kezdenék is lőni a székely falvakat a románok (Isten őrizz, még elképzelni is szomorú!-). És akkor, képzeljük el továbbá, Magyarország elismerné a Székelyföld Köztársaságot, mire fel Biden és minden nyugati vezető azonmód a legerősebb büntetéseket szabná ki, és Orbán Viktort a világbéke megsértésével vádolná, meg azzal, hogy megtámadta és le akarja tiporni, elfoglalni-lerohanni Romániát, bekebelezni. Íme, itt vagyunk, szerencsénkre ukrán-orosz változatban. Ne képzelődjünk, de gondolkozzunk, és próbáljuk megérteni a dolgokat.
Távol áll tőlem, hogy Putyinékat szimpatizálnám. Lehet mindehhez részletezni is, lehet Amerika seggét nyalva félremagyarázni, de a lényegen nem változtatna. Senki nem kívánta a háborút (leszámítva az amerikai kormányt), de ahhoz, hogy a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon (ahogy a székely mondaná), az kellene- merek egy ilyen feltételezést megejteni-, hogy elismertessék világszinten a Donyecki meg a Luhanszki köztársaság, amit persze nehogy kebelezzen be Oroszország, hanem hagyjon meg amolyan ütköző-zónának, ha már zavartatva érzi magát, akkor meg Ukrajna is nyugodtan NATO-taggá válhatna, hogy fizethesse a földjén állomásozó amerikai katonákat, ha már imigyen jobban élnének a polgárai!

Pál Antal Murgu