A kormányban jelenleg megvitatás alatt álló, egyes nemzetbiztonsági és védelmi jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénytervezet katonai diktatúrát vezet be Romániában azáltal, hogy szinte minden elképzelhető helyzetben, de nem szigorúan a már bekövetkezett helyzetekben úgynevezett válsághelyzetet rendel el.
Elég, ha csak egy fenyegetés vagy akár csak egy sebezhetőség áll fenn ahhoz, hogy a helyzetet ki lehessen jelenteni. És nem az elnök, a parlament vagy akár a kormány döntése alapján, hanem szigorúan a Honvédelmi Legfelsőbb Tanács döntése alapján, egy olyan testületé, amelynek nincs törvényes joga ilyen döntések meghozatalára.
Miért ezek a változások?
A kialakulóban lévő, jelentős védelmi hatással járó válsághelyzetekben a kockázatok és fenyegetések elhárítása, kezelése érdekében fokozatos és átmeneti jellegű intézkedésekre van szükség. Ebben az összefüggésben egy nemzeti vagy nemzetközi válság hatásai olyan intenzitásúak és kiterjedésűek lehetnek, hogy a központi és helyi hatóságoknak a válsághelyzet alakulásától függően korlátozott ideig, de a vonatkozó jogszabályokkal összhangban a szükségállapot bevezetésének vagy kihirdetésének szükségessége nélkül, alkalmazkodó intézkedéseket kell hozniuk a kockázatok és fenyegetések megelőzésére, elrettentésére és az azokra való időben történő, személyre szabott reagálás biztosítására".
Konkrétan a 45/1994. sz. román honvédelmi törvény (amelyet az 58/2011. sz. törvény módosított) 8. cikke a következőket írta elő:
"A stratégiai szintű katonai akciók vezetését fegyveres támadás, ostromállapot létrehozása, mozgósítási állapot vagy hadiállapot kihirdetése esetén a Nemzeti Katonai Parancsnokság végzi. Az agresszió során és az (1) bekezdésben említett államok, a 1. A Nemzeti Katonai Parancsnoki Központ közvetlenül a Legfelsőbb Honvédelmi Tanácsnak van alárendelve".
További részletek következtek, de a lényeg az, hogy a törvényben foglalt intézkedéseket szigorúan katonai agresszió, beleértve a háborút is, esetén alkalmazták, ami azt jelentette, hogy a parlamentnek az elnök kérésére ostromállapotot, mozgósítást vagy háborús állapotot kellett hirdetnie, ahogyan azt az alkotmány előírja.
A kormány által javasolt új törvény gyökeresen megváltoztatja a honvédelmi törvény szellemét, és a következő rendelkezéseket vezeti be:
A nemzetbiztonságra és a nemzetvédelemre hatással lévő nemzeti vagy nemzetközi szintű válsághelyzetek bekövetkezésétől függően, a honvédelmi miniszter javaslatára, a miniszterelnök véleményének kikérésével, a Honvédelmi Legfelsőbb Tanács határozatot hozhat a nemzetbiztonságra és a honvédelemre kiható válsághelyzet kihirdetéséről vagy annak megszüntetéséről.
A Nemzeti Katonai Parancsnokság nemzeti szinten biztosítja a válaszintézkedések végrehajtásának koordinálását a nemzetbiztonságot és a honvédelmet fenyegető kockázatok és veszélyek megelőzése és elhárítása céljából".
És most jön a nukleáris rész:
Amelyek a román állam hatóságainak és intézményeinek egységes fellépése révén konkrét intézkedések meghozatalát teszik szükségessé az okok megszüntetése, a hatások kezelése és a normalitáshoz való visszatérés érdekében."
A törvénytervezetben biztosítékot kapunk arra is, hogy "bizonyos jogok gyakorlását csak az Alaptörvényben felsorolt korlátozott esetekben lehet korlátozni, beleértve a nemzetbiztonság védelmét is. Az e normatív aktusban előírt korlátozó intézkedések megfelelnek a román alkotmány 53. cikkében meghatározott feltételeknek".
Röviden, az Alkotmányban rögzített valamennyi jog korlátozható, mint például a szükségállapot, a riasztás stb. esetében.
Csak a CSAT döntése alapján, egy olyan intézményé, amelyről nemrég tudtuk meg, hogy még csak össze sem kell ülnie a döntésekhez, elég néhány telefonhívás.
Ebből adódik három észrevételem:
Nos, az Alkotmány elvileg nagyjából minden fontos társadalmi értéket lefed.
Ráadásul itt nem mesterséges eseményekről van szó - mint például a világjárvány kitörése -, hanem csupán fenyegetésekről, sőt sebezhetőségekről. A különbség az, hogy a fenyegetés olyan rosszra utal, amely a jelek szerint hamarosan bekövetkezhet, míg a sebezhetőségek olyan helyzetekre utalnak, amelyek bármikor bekövetkezhetnek, tehát alapvetően örökös fenyegetésekről beszélünk.
3) A válsághelyzetet a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács határozatával hirdeti ki és szünteti meg.
b) Románia elnökének kérésére elemzi és intézkedéseket javasol a következőkre vonatkozóan:
1. ostromállapot vagy szükségállapot bevezetése az egész országban vagy egyes településeken;
2. a fegyveres erők részleges vagy általános mozgósításának kihirdetése;
3. az ország ellen irányuló fegyveres agresszió elutasítása;
4. a hadiállapot kihirdetése és annak megszüntetése;
5. a katonai akció megindítása, felfüggesztése vagy megszüntetése;
A CSAT tehát csak javasolni tud, rendelni nem.
Válsághelyzetet hoz létre és függeszt fel, amikor csak akarja, és ameddig csak akarja, olyan elemzések alapján - amelyek természetesen titkosak lehetnek -, amelyek minden elképzelhető fenyegetés lehetőségét bizonyítják.
Röviden és a nagy szavaktól nem félve, katonai diktatúra vár ránk. (Bogdan Tiberiu IACOB)
