Karpatria
2023. 04. 17.
RIASZTÁS ÉS FELHÍVÁS A CSELEKVÉSRE! - Valami bűzlik...Romániában

Ne higgyétek, hogy csak Romániában! És még mindig alszol!

2023. 04. 16.
A szellemhajók sivataga: Az Aral-tenger rejtélyes eltűnése

Alig 30 évvel ezelőtt az Aral-tó a bolygó negyedik legnagyobb belvíztömege volt, 26 000 négyzetmérföldes területet borított a közép-ázsiai Kazahsztán és Üzbegisztán között.

2023. 04. 15.
Az is nagyon merész feltételezés, hogy az emberiség fele életben maradhat a következő évtizedekben

A növekedésre épülő globális ipari civilizáció minden szakember szerint a korlátaihoz közeledik, a fenntartásához lassan nem marad erőforrás a kizsákmányolt természetben.

2023. 04. 15.
Az utolsó szó jogán

Kedves ismerősök, ismeretlenek, barátok és ellenségek: itt az idő, hogy önmagunkba nézzünk, és döntsünk. Döntsünk végre arról, hogy kit és mit szolgálunk tetteinkkel, felszólalásunkkal, gondolatainkkal, élet-képzeletünkkel és életünkkel. Mert mindenki az, akinek a szolgálatában áll.

2023. 04. 15.
Hollandia elszegényedése

Az Agenda 2030 teljes lendülettel halad.

2023. 04. 15.
A szabadság útja – béke, vagy háború?

Az ukajnai háború óta napi szintű közbeszéd lett a háború és béke kérdése. Mindenoldali szakértő és kevésbé szakértő erről beszél, nyilatkozik, mond autentikusnál autentikusabb véleményt.
Végezetül mindenki békepárti.

2023. 04. 14.
Finnország csatlakozik a NATO-hoz egy vészjósló, de találó történelmi coming outban

Biden és más NATO-szurkolótársak viselkedése, akik a héten a "békét" és a "biztonságot" ünneplik Finnországnak a blokkhoz való csatlakozásával, nem csak groteszk.

2023. 04. 14.
Transz aktivistával kampányoltak, most 6 milliárddal kevesebbet ér a cég

A Bud Light anyavállalata, az Anheuser-Busch az italgyártó nagyhatalom anyagilag is megszenvedte, hogy transz aktivistával reklámozta a sörét – számolt be a Post Millennial.

2023. 04. 14.
Magyarország egy csendes zsidó sikertörténet

Európa többi részével ellentétben Magyarországon a zsidók biztonságban vannak és virágzik a zsidó élet – írja Michael O’Shea a Jewish News Syndicate hasábjain.

2023. 04. 14.
Szlovákia meglépte: betiltják az olcsó ukrán gabona feldolgozását és forgalmazását

Hatósági vizsgálattal kiderült: nemhogy emberi, de állati fogyasztásra sem alkalmas a lefoglalt áru. Hazánkban még nem döntöttek erről.

2023. 04. 13.
Zsidóviccet kellett törölni a Pretty Woman-ből

A Micsoda nő című West End musical producerei eltávolítottak egy viccet a forgatókönyvből, miután egy néző panaszkodott, hogy az antiszemita volt.

2023. 04. 12.
A szabad lelkű ember képes a teremtésre

Egy zenész-révésszel beszélgettünk. A „tátos zenész” torokhangokról és az Ördög Nyelvéről mesélt.

A VÁLSÁGÁLLAM ÚJ TÖRVÉNYE: KATONAI DIKTATÚRA MEGFELELŐ PAPÍROKKAL
Olvasási idő: körülbelül 11 perc

Röviden és a nagy szavaktól nem félve, katonai diktatúra vár ránk.

A kormányban jelenleg megvitatás alatt álló, egyes nemzetbiztonsági és védelmi jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénytervezet katonai diktatúrát vezet be Romániában azáltal, hogy szinte minden elképzelhető helyzetben, de nem szigorúan a már bekövetkezett helyzetekben úgynevezett válsághelyzetet rendel el.
Elég, ha csak egy fenyegetés vagy akár csak egy sebezhetőség áll fenn ahhoz, hogy a helyzetet ki lehessen jelenteni. És nem az elnök, a parlament vagy akár a kormány döntése alapján, hanem szigorúan a Honvédelmi Legfelsőbb Tanács döntése alapján, egy olyan testületé, amelynek nincs törvényes joga ilyen döntések meghozatalára.

Miért ezek a változások?

"A NATO keleti szárnyán kialakult biztonsági helyzet aggasztó dinamikájával összefüggésben a közérdek sürgős intézkedéseket követel annak érdekében, hogy a védelmi, közrendvédelmi és nemzetbiztonsági intézmények azonnal és fokozatosan kiigazított intézkedésekkel beavatkozhassanak a nemzeti és szövetséges érdekeket fenyegető kockázatok hatékony kezelése érdekében.
A kialakulóban lévő, jelentős védelmi hatással járó válsághelyzetekben a kockázatok és fenyegetések elhárítása, kezelése érdekében fokozatos és átmeneti jellegű intézkedésekre van szükség. Ebben az összefüggésben egy nemzeti vagy nemzetközi válság hatásai olyan intenzitásúak és kiterjedésűek lehetnek, hogy a központi és helyi hatóságoknak a válsághelyzet alakulásától függően korlátozott ideig, de a vonatkozó jogszabályokkal összhangban a szükségállapot bevezetésének vagy kihirdetésének szükségessége nélkül, alkalmazkodó intézkedéseket kell hozniuk a kockázatok és fenyegetések megelőzésére, elrettentésére és az azokra való időben történő, személyre szabott reagálás biztosítására".

Konkrétan a 45/1994. sz. román honvédelmi törvény (amelyet az 58/2011. sz. törvény módosított) 8. cikke a következőket írta elő:

"A stratégiai szintű katonai akciók vezetését fegyveres támadás, ostromállapot létrehozása, mozgósítási állapot vagy hadiállapot kihirdetése esetén a Nemzeti Katonai Parancsnokság végzi. Az agresszió során és az (1) bekezdésben említett államok, a 1. A Nemzeti Katonai Parancsnoki Központ közvetlenül a Legfelsőbb Honvédelmi Tanácsnak van alárendelve".

További részletek következtek, de a lényeg az, hogy a törvényben foglalt intézkedéseket szigorúan katonai agresszió, beleértve a háborút is, esetén alkalmazták, ami azt jelentette, hogy a parlamentnek az elnök kérésére ostromállapotot, mozgósítást vagy háborús állapotot kellett hirdetnie, ahogyan azt az alkotmány előírja.

A kormány által javasolt új törvény gyökeresen megváltoztatja a honvédelmi törvény szellemét, és a következő rendelkezéseket vezeti be:

"Az agresszión és a 8. cikk (1) bekezdésében említett feltételeken túlmenően a 8. I, a nemzetbiztonságra és a honvédelemre kiható válsághelyzeteket a Honvédelmi Minisztérium kezeli a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács határozatával jóváhagyott válságreagálási koordinációs eljárásban meghatározott feltételek szerint.
A nemzetbiztonságra és a nemzetvédelemre hatással lévő nemzeti vagy nemzetközi szintű válsághelyzetek bekövetkezésétől függően, a honvédelmi miniszter javaslatára, a miniszterelnök véleményének kikérésével, a Honvédelmi Legfelsőbb Tanács határozatot hozhat a nemzetbiztonságra és a honvédelemre kiható válsághelyzet kihirdetéséről vagy annak megszüntetéséről.
A Nemzeti Katonai Parancsnokság nemzeti szinten biztosítja a válaszintézkedések végrehajtásának koordinálását a nemzetbiztonságot és a honvédelmet fenyegető kockázatok és veszélyek megelőzése és elhárítása céljából".

És most jön a nukleáris rész:

"E törvény alkalmazásában nemzetbiztonsági és honvédelmi válsághelyzet olyan helyzet, amelyben a társadalom olyan súlyos nehézségekkel néz szembe, amelyeket egy vagy több, nemzeti, regionális vagy nemzetközi területen bekövetkezett esemény, illetve olyan fenyegetések, kockázatok és sebezhetőségek okoznak, amelyek révén az életkörülmények, az egészség és a környezet, a tulajdon, a politikai, gazdasági vagy társadalmi stabilitás, a közrend, a nemzetbiztonság és a honvédelem, valamint más alkotmányos értékek súlyosan sérülnek vagy veszélyeztetettek.
Amelyek a román állam hatóságainak és intézményeinek egységes fellépése révén konkrét intézkedések meghozatalát teszik szükségessé az okok megszüntetése, a hatások kezelése és a normalitáshoz való visszatérés érdekében."

A törvénytervezetben biztosítékot kapunk arra is, hogy "bizonyos jogok gyakorlását csak az Alaptörvényben felsorolt korlátozott esetekben lehet korlátozni, beleértve a nemzetbiztonság védelmét is. Az e normatív aktusban előírt korlátozó intézkedések megfelelnek a román alkotmány 53. cikkében meghatározott feltételeknek".

Röviden, az Alkotmányban rögzített valamennyi jog korlátozható, mint például a szükségállapot, a riasztás stb. esetében.
Csak a CSAT döntése alapján, egy olyan intézményé, amelyről nemrég tudtuk meg, hogy még csak össze sem kell ülnie a döntésekhez, elég néhány telefonhívás.

Ebből adódik három észrevételem:

1) Az új törvény bevezeti az úgynevezett válsághelyzet létrehozását számtalan, felületesen "zavar", "fenyegetés" vagy "sebezhetőség" néven definiált helyzetben. Gyakorlatilag minden létező terület. Látszólag elégedetlenek a törvény által lefedett területek hosszú listájával, a szerzők hozzáfűzik a homályos "egyéb alkotmányos értékek" kifejezést is. Emlékezzünk, ez egy homályos kifejezés, amelyet az Alkotmánybíróság gyakran szentesített.

Nos, az Alkotmány elvileg nagyjából minden fontos társadalmi értéket lefed.
Ráadásul itt nem mesterséges eseményekről van szó - mint például a világjárvány kitörése -, hanem csupán fenyegetésekről, sőt sebezhetőségekről. A különbség az, hogy a fenyegetés olyan rosszra utal, amely a jelek szerint hamarosan bekövetkezhet, míg a sebezhetőségek olyan helyzetekre utalnak, amelyek bármikor bekövetkezhetnek, tehát alapvetően örökös fenyegetésekről beszélünk.

2) A válsághelyzetet nem csak akkor vezetik be, ha Románia, hanem a szövetségesei is veszélyben vannak.
3) A válsághelyzetet a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács határozatával hirdeti ki és szünteti meg.
Ez a jog nemcsak az Alkotmányt és a szükségállapotról szóló hatályos törvényeket sérti, hanem még a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács működéséről szóló törvényt is, amelynek 4. cikke egyértelműen kimondja ezt:
A Legfelsőbb Honvédelmi Tanács a következő hatáskörökkel rendelkezik:
(...)
b) Románia elnökének kérésére elemzi és intézkedéseket javasol a következőkre vonatkozóan:
1. ostromállapot vagy szükségállapot bevezetése az egész országban vagy egyes településeken;
2. a fegyveres erők részleges vagy általános mozgósításának kihirdetése;
3. az ország ellen irányuló fegyveres agresszió elutasítása;
4. a hadiállapot kihirdetése és annak megszüntetése;
5. a katonai akció megindítása, felfüggesztése vagy megszüntetése;
A CSAT tehát csak javasolni tud, rendelni nem.
A készülő új törvény értelmében a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács már nem tesz javaslatot. Közvetlenül és jogorvoslati jog nélkül dönt.
Válsághelyzetet hoz létre és függeszt fel, amikor csak akarja, és ameddig csak akarja, olyan elemzések alapján - amelyek természetesen titkosak lehetnek -, amelyek minden elképzelhető fenyegetés lehetőségét bizonyítják.
Röviden és a nagy szavaktól nem félve, katonai diktatúra vár ránk. (Bogdan Tiberiu IACOB)

 Forrás: inPolitics.ro

Könyvjelző