Romániában a politikusok csupán végrehajtói a máshol, és nem Romániában hozott döntéseknek.

A román nép akarata már nem számít.

Sok román elhagyta Romániát. Még többen maradtak. Miért?

Mert úgy gondolják, hogy ide tartoznak, itt van a román nép, itt vannak a román értékek és hagyományok, itt akarsz élni, mert mi döntünk a saját sorsunkról, nem vagyunk egyszerű rabszolgák valaki más ültetvényén.

Mi itthon románok vagyunk, és nem egyszerű kivándorlók, akikkel bárki azt csinál, amit akar.

De látjuk, hogy minden, amiben hittünk és reménykedtünk, eltűnt.

A román nép úgynevezett választott képviselői és a román állam képviselői mindhárom hatalomban úgy viselkednek, mintha Románia más hatalom egyszerű gyarmata lenne.

Az arcunkba mutatták: más országok nagykövetségei, az EU, az Európai Bizottság, a NATO, az ENSZ és sok más szerv dönt Románia helyett. És most az OECD. Románia csak végrehajt.

A szuverenitást, azaz a román államnak a saját sorsáról való döntési jogát átengedték másoknak.

Az elmúlt két évben ez szabad szemmel is látható volt. Már nem is próbáltak rejtőzködni.

Felejtsük el a régi vagy új politikai pártokat. Ne fűzzön több reményt üres ígéretekhez.

32 éven át reménykedtünk és hittünk abban, amit a különböző politikai pártok a választási kampányokban ígértek nekünk. Miután megválasztották őket, megfeledkeztek az ígéreteikről, a románokról és Romániáról.

Még ha lenne is néhány olyan ember, aki megválasztása után betartaná ígéreteit és megtartaná gerincességét, soha nem lesz olyan parlamenti többségünk, amely ilyen emberekből állna, akik csak a román nép érdekében és érdekében döntenének.

Az egyetlen megoldás az, ha az emberek megváltoztatják hozzáállásukat, kilépnek a passzivitásból, hangot adnak egyet nem értésüknek, és kimondják: Állj! Nem akarjuk többé!

Itt az ideje, hogy a választott képviselők és politikusok a román népre hallgassanak, ne pedig a külföldi hatalmakra.

Megjegyezzük, hogy az elmúlt 2 évben Románia annyit adósodott el, mint az előző 30 év felében.

Hová tűnt ez a pénz? Hol láthatjuk Romániában? Sehol. De a kölcsönöket a saját pénzünkből kell visszafizetnünk.

A világjárvány ürügyén csaknem két éve riadókészültség van érvényben, ami hátrányosan érintette mindenki életét, fizikai és mentális egészségét. A vírust, a vakcinát, a megbetegedések és a halálesetek számát arra használták fel, hogy félelmet keltsenek, és azt tettek velünk és az életünkkel, amit akartak.

Lélektanilag manipuláltak minket, és különböző vonalak mentén különböző táborokba osztottak, arra ösztönözve, hogy gyűlöljük egymást, hogy harcoljunk egymás ellen, és hogy tönkretegyük családi és baráti kapcsolatainkat.

Alapvetően különböző témákkal kötötték le a figyelmünket, hogy csendben megváltoztathassák a jogszabályokat, különböző rendszereket vezethessenek be, és befolyásolhassák mindannyiunk jogait és szabadságát, függetlenül attól, hogy melyik táborhoz tartozunk.

A maszk, a vírus, a vakcina, a bizonyítvány, az energiaszámlák értéke, az online iskoláztatás, a gyermekek beoltása, a gyermekek elszigetelése, az igazságtalanság, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetetlensége, a munkához, az üzletekhez, a közintézményekhez való hozzáférés feltételei és még sok minden más a riasztási állapot fennállása miatt került bevezetésre.

Nem hiszem, hogy van olyan polgár, akit ne háborítana fel legalább egy ilyen kérdés.

Sok országban arra a következtetésre jutottak, hogy ezt a vírust influenzaként kell kezelni, és minden korlátozást feloldottak.

Ehelyett Romániában a szükségállapot meghosszabbítására készülnek, hogy további korlátozásokat tartsanak fenn, hogy tovább sújtsák mindenki jogait és szabadságát, és hogy tovább hergeljék az országot, hogy továbbra is akadálytalanul lophassanak és végrehajthassák parancsaikat.

A jelenlegi riadókészültségi állapot 2022. február 6-án jár le.

Itt az ideje, hogy azt mondjuk, állítsuk le a riadókészültséget!

Láthattuk, hogy senkire sem számíthatunk a rend, a demokrácia és a normalitás helyreállításában.

A bíróságok, amelyeknek ez az alkotmányos szerepük, cinkosok voltak, és úgy viselkedtek, mint a végrehajtó hatalom függeléke
(ujjainkon megszámlálható kivételektől eltekintve).

Azzal, hogy nem mondasz semmit, csak segíted őket a játékukban.
Ha nem mondunk semmit, az nem oldja meg a problémát.

Nem voltak hozzászokva az emberek kiabálásához.
Cirkuszt és kenyeret adtak nekünk, kinevetve minket, és azt mondták, hogy a nép megelégszik ennyivel.

Itt az ideje, hogy a nép kiálljon, és megmutassa, hogy a cirkusz és a kenyér ideje lejárt, és a nép azt akarja, hogy a szuverenitás a román államé legyen, ne pedig különböző külföldi szervezeteké.

Eddig számtalan olyan tüntetés volt, amelyre a polgárok nem jöttek ki, jogosan vagy tévesen manipulálva, hogy ezeket a tüntetéseket egyik vagy másik politikus, egyik vagy másik párt érdekében szerveznék.

Ez nem egy politikus, nem egy párt által meghatározott nap, ez nem egy meghatározott hely.

Jöjjön ki, ahová akar, jöjjön ki azért, amiért akar, jöjjön ki önmagáért és az életéért, hogy kifejezze egyet nem értését azzal, ami az országban történik, és ami közvetlenül érinti Önt.

Itt az ideje, hogy kimondjuk: Állj! Ez nem több, és nem akarjuk!

Ha az emberek nagy számban jönnek ki, hogy kifejezzék egyet nem értésüket azzal, ami fáj nekik, az azt jelentené, hogy az emberek felébredtek, és nem engedjük tovább, hogy mindent természetesnek vegyenek, hogy ez egy egyszerű tömegmozgalom, amelyet egyik vagy másik politikus szervezett.

Ez nagyon megijesztené őket.

A szükségállapot meghosszabbításának leállítása azt jelentené, hogy a román nép és az állam visszanyerte szuverenitását, hogy a román nép hangja számít, hogy saját országában maga hozhatja meg a szabályokat, és hogy a jövő más lehet, mint amiről most álmodunk és félünk.

Nem kell sokan lennünk egy helyen, elég, ha mindenhol sokan vagyunk.

Van 4 napunk arra, hogy eljuttassuk az üzenetet, és mindannyian gondolkodjunk el azon, hogy mi érint minket leginkább, és mit szeretnénk, ha valóban történne az országunkban.

Ne várd el, hogy a média közvetítse az üzenetet. Terjesztjük: szájhagyomány útján, üzeneteket küldünk a barátainknak és ismerőseinknek, mindenhová kitesszük, ahová csak tudjuk, és mindenhová elküldjük.