A SZNT Állandó Bizottsága 2021 december 3-i ülésén határozattervezetet hagyott jóvá a „székely/székelyföldi személyi kártya”, mint „személyi okirat” bevezetésére, melyet a Székely Nemzeti Tanács következő ülésén kíván előterjeszteni elfogadás végett.
Ezt a határozattervezetet az ÁB ülés résztvevői közösségi vitára is bocsátották. Jelen hozzászólásommal ebben a közösségi vitában szándékozom részt venni!
A 2. pont kimondja: „A székely/székelyföldi személyi kártyát bármely, tizennyolcadik életévét betöltött személy megkaphatja, aki állandó lakhellyel rendelkezik Székelyföldön, vagy Székelyföldön kívül él, de székelynek vallja magát, és aki egyetért Székelyföld területi autonómiájával úgy, ahogy az a Székely Nemzeti Tanács Autonómia statútumában áll.”
A. Jellegét tekintve, legfőbb meghirdetett tulajdonsága, hogy „személyi okirat” akar lenni!
B. Kik kaphatják meg?
1. Mint székelyföldi személyi okiratot – elnyerheti minden Székelyföldön élő lakos. etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül! Ebben a minőségében tehát tartalmi szempontból nem más, mint lakcímkártya.
Egyben azt is jelenti, hogy gyakorlatilag szélesre nyitja a kaput etnikai vallási, politikai stb. hovatartozástól függetlenül Székelyföld összes lakója előtt, aki hajlandó aláírni azt a kötelezvényt, akár jobbító, akár ellenséges szándékkal tegye azt. Ezen kötelezvény, megszegése, semmibe vétele, melynek pontos szövege egyelőre ismeretlen a nyilvánosság előtt amúgy semmilyen jogi következménnyel nem jár.
2. Mint székely személyi okiratot – vagyis etnikai hovatartozást igazoló okiratot elnyerheti minden, a Székelyföldön lakhellyel nem rendelkező, de magát székelynek valló személy.
C. Mire használható? Erről a kettős pont rendelkezik
1. Székelyföld lakói igazolhatják vele, hogy Székelyföldön laknak, és autonómiát akarnak!
Feltevődik a kérdés: ehhez miért van szükség kártyára? Hogy el ne felejtsük, hol lakunk?
Az autonómia iránti igény kinyilvánítása pedig megtörtént.
Először a Ditrói Székely Nemzetgyűlés mondta ki Határozatban, hogy a
„I. 2006. június 18-án Ditróban összesereglett minden székelyek Nemzetgyűlése, küldöttei révén kinyilvánítja, hogy a magyar nemzet részét képező székely nép élni akar önrendekezésre való jogával, és ezen jog alapján követeli Székelyföld államon belüli önkormányzását”.
Másodszor pedig a Székelyföldi Autonómia Népszavazás alkalmával kapott egyértelmű megerősítést az autonómia iránti igény!
Ezek közjogi erővel bíró cselekedetek, tények!
2.. A Székelyföldön kívüli kártyatulajdonosok igazolhatják, hogy ők székely származásúak, tehát a székely közösség (székely nép?) tagjai, és támogatják Székelyföld területi autonómiáját Ebben az esetben birtokosa mindenekelőtt etnikai hovatartozása igazolására használja. A kérdés, hogy mikor és milyen helyzetekben, hol? Ha Székelyföldre utazik? Vagy: mint az oltottak és oltatlanok? Vagy baráti összejöveteleken kialakuló beszélgetések során? Tehát használati értéke nulla (zéró)! Közjogi hasznosítása nulla.
D. És végül tegyük fel a kérdést: lehet egyáltalán okiratnak nevezni? Válasz igencsak egyszerű: NEM OKIRAT, hisz semmilyen közjogi jogosítvánnyal nem ruházza fel a tulajdonosát!
E. Ami pedig a kártya igénylésekor aláírandó nyilatkozatot illeti: …”egyetért Székelyföld területi autonómiájával úgy, ahogy az a Székely Nemzeti Tanács Autonómia statútumában áll”. Az igénylő csupán egyetértését fejezi ki Székelyföld autonómiájával, semmilyen kötelezettség vállalás nélkül!
A Ditrói Székely Nemzetgyűlés Határozata ennél sokkal világosabban és egyértelműben fogalmaz, és követel, megjelölve követelésének jogalapját (népek önrendelkezési joga), jogalanyát, a Székely Népet, és kinyilvánítja, hogy az a magyar nemzet része. Idézet:
„A 2006. június 18-án Ditróban összesereglett minden székelyek Nemzetgyűlése, küldöttei révén kinyilvánítja, hogy a magyar nemzet részét képező székely nép élni akar önrendelkezésre való jogával, és e jog alapján követeli Székelyföld államon belüli önkormányzását.”
Jelen helyzetünkben elsősorban jövőképpel rendelkező, az önrendelkezési harc sikerében bízó, abban cselekvő részt vállaló, székely tudattal rendelkező székely emberekre, közösségekre van szükség, és csak mellettük e folyamatot támogató szimpatizánsokra.
F. Akkor meg mi célt szolgál a kártya? Mi az igazi célja ennek a nagy erőbedobással és publicitással beindított dedós játéknak? Megéri ennyi energiát és pénzt fektetni be egy semmilyen eszmei vagy gyakorlati hozadékkal nem járó játékba? Egyértelmű, hogy nem! Egy jól átgondolt diverzió része, hisz kitalálói ugyanazok, akik szerint „székely az, aki Székelyföldön lakik és magyarul beszél”. Magyarra fordítva: szerintük a székely minőség nem etnikai örökség, hanem a tájtól felvett, úgynevezett regionális identitás! Aki Székelyföldön lakik, vagy oda beköltözik és magyarul beszél, az székely, aki innen elköltözik, az elveszíti ezt a minőséget!
Ennek az Izsák Balázstól származó „tézisnek” a nevében vallotta magát csak magyarnak a 2011-es népszámlálás alkalmával a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának döntő többsége (két kivétellel), és vették rá a SZNT-t olyan közlemény elfogadására, mely székely önazonosságuk megtagadására biztatta a székely embereket is. Székely Nemzeti Tanács székelyek nélkül? Ez valóban „fából vaskarika”.
A diverzió legfőbb célja, végleg megtörni a székelyek történelmileg kialakult önazonosságtudatát, és egyfajta regionális tudattá degradálni azt!
- Feledtetni akarják a székelyekkel, hogy 2008-tól szembefordultak a Ditrói Székely Nemzetgyűlés Határozatában foglaltakkal, és megtagadták annak végrehajtását.
- Ezzel a kártyával akarják helyettesíteni a Nemzetgyűlést, annak Határozatát, e Határozat értelmében megszervezett Székelyföldi Autonómia Népszavazatást, feledtetni a tényt, hogy elszabotálták a népszavazás eredményének politikai hasznosítását.
Így akarják rávenni a székelyeket, hogy a „székely kártyával” a zsebükben, most már lelkiismeret furdalás nélkül vallhatják magukat a közelgő 2022-es népszámlálás alkalmával székelyföldi magyarnak, feladva ezzel annak lehetőségét, hogy a székely közösség újra, a történelmi valósághoz híven népként jelenjen meg Erdély etnikai térképén, végképp elveszítve annak lehetőségét, hogy az autonómiát ne csak kérhesse, hanem a népek önrendelkezési joga alapján mint alapvető jogot követelhesse!!
Mindezek alapján egyértelmű, hogy a székely/székelyföldi személyi kártya nem dedós játék, hanem komoly politikai céllal elindított diverzió. Diverzió, mely része annak a 2008-ban a Székely Nemzeti Tanácsban külső beavatkozással indított folyamatnak, melynek kitapintható célja a székely nép történelmileg kialakult önazonosságtudatának lecserélése kisebbségi tudatra (székely az, aki Székelyföldön él és magyarul beszél ), ami viszont a szórványosodás és beolvadás biztos útja!
Hagyjuk meg tehát ezeket a kártyákat azok számára, akik kitalálták!
