Karpatria
2022. 07. 05.
Putyin háborúja - radikálisan újra kell szabni Európát

Washington segítsége nélkül már az orosz zászló lobogna Lvivben és Odesszában. Mostantól az európai integrációt nem a konfliktusok elkerülésének vágya, hanem a veszélyes világban való sikeres navigálás igénye kell, hogy vezesse. Káncz Csaba jegyzete.

2022. 07. 05.
„Cukkolta” a bocsot, hamar megjelent az anyamedve. Tanulság: a medve nem játék.

Emberre támadt egy anyamedve hétfő éjjel Tusnádfürdőn, a 47 éves magyar állampolgárságú férfi ugyanis nemcsak, hogy megközelítette, de egyes beszámolók szerint meg is érintette a vadállat egyik bocsát.

2022. 07. 05.
Feszültség a román határon. Tiraszpol megfenyegette Moldovát az EU katonai segélyígérete után

Tiraspol ingerültségére a moldovai hadsereg korszerűsítésére bejelentett 40 millió eurós uniós támogatás közepette került sor.

2022. 07. 05.
A negyedik hatalmi ág nem a média, hanem a közvélemény. 33 probléma egy táblázatban -Vukics Ferenc írása 

„Pontatlan, de igen elterjedt megfogalmazás, hogy a sajtó a negyedik hatalom. A negyedik hatalom azonban a nyilvánosság, melynek a sajtó csak az egyik eszköze.” (Bodor Pál közíró, Zalai Hírlap, 1991. október 26.)

2022. 07. 05.
Tizennyolc tudós alapjaiban zúzta szét a német járványkezelést

Megsemmisültek a német járványügyi intézkedések: elégtelen adatközlés, átláthatatlan döntéshozatal, zéró bizonyíték a hatásukra.

2022. 07. 05.
Oroszország és Fehéroroszország kihagyja az idei zsidó olimpiát

Oroszország és Fehéroroszország Izraelbe alijázó sportolói egy különleges zászló alatt versenyezhetnek majd.

2022. 07. 04.
Inkább meghalok mint hogy letöröljem a „sértő” üzenetet

Jordan Peterson éles kritikát adott ki a Twitterről, miután a közösségi média platform a héten kitiltotta őt. Zárolták Peterson fiókját, miután posztolta gondolatait Elliot Page transznemű színésznőről.

2022. 07. 04.
Lengyelország Ukrajna nyugati részének annektálását készíti elő

A lengyelek és az ukránok között akkora a feszültség, hogy azt sem a NATO, sem Oroszország nem tudja majd feloldani.

2022. 07. 04.
Tüntetők zárták le az Erzsébet hidat: kegyelmet követeltek Budaházyéknak

117 perc a 117 évért – Szabadságot Budaházynak! Szabadságot a politikai foglyoknak!

2022. 07. 04.
A belarusz haderő egyesült az orosz hadsereggel

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a belarusz népre nézve veszélyes, hogy elnökük ilyen kijelentéseket tesz. A Belarusz határhoz közeli ukrajnai Lviv polgármestere összehívta a város vezetését, hogy kidolgozzanak egy vészhelyzeti tervet, ha a háborús helyzet eszkalálódna a környéken.

2022. 07. 03.
Megsemmisítő erejű választ kell adni a Belgorodot ért ukrán támadásra

Andrej Klisász az Orosz Föderáció Szövetségi Tanácsának alkotmányos jogalkotással és államépítéssel foglalkozó bizottságának elnöke úgy véli, hogy a július 3-án Belgorodra mért csapásra adott válasznak gyorsnak és megsemmisítőnek kell lennie.

2022. 07. 03.
Készül a IV.Birodalom? Új Róma Európában?

A brit miniszterelnök is támogatja Emmanuel Macron szélesebb kontinentális közösségre vonatkozó javaslatát.

Bármennyire tiltakozik a sajtó: amióta pártok uralják a médiát, ab ovo nincs szabad sajtó
Olvasási idő: körülbelül 11 perc

Aki ezt tagadja, az vagy vátesz tudattal rendelkezik, vagy szakmailag zéró fanatikus, vagy túlképzett ostoba, vagy gyáva. A la carte.

Bármennyire tiltakozik a sajtó: amióta pártok uralják a médiát, ab ovo nincs szabad sajtó

Mintha eltűnt volna a vírus, és vele együtt a korlátozások.
Most van helyette háború.
Meg mindjárt lehet menni voksolni a magyarországi parlamenti választásokra.

Ezek lázában ég média.
Ez a három tényező kicsit megváltoztatta a covid alatt csak a hivatalos irányvonalat mantrázó, minden más ellenvéleményről, kritikáról, kételkedő hangról mélyen hallgató erdélyi magyar nyelvű média és újságíróinak magatartását.
Elkezdték mosni a szennyest, sőt: támadásba lendültek.

Az emberek gyorsan és könnyen felejtenek. A lejártnak tűnő covid-lemez után figyelmüket Ukrajnára koncentrálja a sajtó. A tömeg aggódik, fél, hát megfeledkezik arról, hogy háború és béke ügyében most ugyanazok osztják az ugyancsak központilag kondicionált észt, akik két évig csak annyit tudtak mondani a járvány alatt: oltakozz, oltasd magad, oltakozz. Esetleg jobb hiján kussoltak.
A félelem és aggodalom árnyékában az olvasó szinte megfeledkezik erről, a sajtó pedig elérkezettnek látja az időt – természetesen az egész Európában lassan bevezetésre kerülő, a szólásszabadságot korlátozó törvények biztonságára, ám az ő egyetértő létézését honoráló hatalom kegyelmére támaszkodva -, hogy eltaposson, lejárasson minden ellenhangot, így próbálva helyreállítani sosem volt hitelességét, újságíróinak kétes szakmai önbecsülését.
És teljesen mindegy, melyik oldalról teszi ezt. A lényeget - a sajtószabadságot - úgy kerüli el a mai média és politikai helyzet, mint a Nibiru a Földet.

Pár nappal egymás után megjelent először a maszol.ro, majd a kronikaonline.ro oldalon egy-egy mélylélegzetű írás.
Mielőtt mindkettőből kiragadnék pár briliáns, sziporkázó állítást, amelyre valóban csak magasan kvalifikált, szellemi szabadgondolkodású, kristálytisztán pengő, s mint a páva, oly gyönyörködtető intellektus képes, elöljáróban némi általánosság.

A harminc éve fennálló „demokrácia” születési hibája, hogy Kelet-Európában – néhány, rövid ideig tartó felvillanástól eltekintve -, a hatalom mindenkori kontrollfeladatát betölteni hivatott sajtó sosem rendelkezett a függetlenség alapját képező biztos, üzletileg finanszírozott és saját bevételekre támaszkodó anyagi háttérrel.
Csak szűkebb világunkra korlátozva a vizsgálódást: a kommunizmus román érája után az természetes törekvés volt, hogy a magyar kormány anyagi támogatással segítette helyzetbe hozni az erdélyi, magyar nyelvű sajtót.
Ebben a két évtizedes folyamatban az újságírás, szerkesztés, a szerkesztőség politikai és világnézeti irányába az RMDSZ politikai szócsöveként használt lapok kivételével a politikának nem volt érdemleges befolyása. A média szellemi irányultsága ekkor még nagyrészt a főszerkesztőn, s az általa megválogatott újságírókon múlott.
Ennek a magyarországi finanszírozásnak az lett az egyik káros következménye, hogy a kiadók – a Magyarból érkező támogatás tudatában – nem kényszerültek hatékony, marketing szemléletű gazdálkodásra, munkára, az újságírókat pedig nem ösztönözte ez a helyzet, hogy úgy és olyat írjanak, amire van kereslet, amiért fizet az olvasó.
Amióta pedig a hírközlés nagyrészt az online térbe került, egy-egy sajtótermék „piacképességét” nem is lehet mérni. Az, hogy melyik média hány ezres követő táborral dicsekedhet, hányan klikkelnek egy-egy hírre, értékrend és piacképesség szempontjából az égvilágon semmit nem jelez.

Ez a helyzet feneketlen kúttá tette a magyar kormány számára az erdélyi sajtóba pumpált milliárdokat.

Tíz, tizenöt éve pedig a magyarországi belpolitika, közélet, közbeszéd élesen polarizálódott. Anélkül, hogy a történések politikai vetületét érintenénk, csak a sajtó tevékenységére kiható momentumokat ragadjuk meg.

A neoliberális és a konzervatív-keresztény vonal között kibontakozott, egyre keményebb harc mindkét fél számára hangsúlyos kérdéssé tette a média fölötti befolyását.
A magyar kormány úgy döntött, hogy mind politikai szempontból, mind az erdélyi magyar sajtó finanszírozhatósága miatt kihasználja a helyzetet, politikai és gazdasági mozgásterét.
Az utóbbi tíz évben sorra felvásárolta az erdélyi magyar sajtót. Természetesen nem direkt módon. Romániai alapítványok, magánszemélyek közbeiktatásával. Ezek azonban mind a pénz forrásától vannak függő viszonyban.

Értelemszerű – mármint a politika értelemszerűségéből fakadó –, hogy a FIDESZ a befolyása alatt álló sajtót, különösen a kettős állampolgársággal járó szavazati jog következtében, politikai eszközként használja a liberális média túlsúlyának ellensúlyozására.
Megválogatja a hozzá, értékrendjéhez lojális főszerkesztőket, akik hasonló elv alapján alkalmazzák az újságírókat.
Innét kezdve mit tehet egy valóban független újságíró. Keres magának olyan kiadót, ahol a tulajdonos nem, vagy kevésbé szól bele a szerkesztőségi munkába, s ott keresi meg a mindennapit. Hol?
Az RMDSZ legalább ilyen kemény vonalas csapatában?
Még egyet tehet, ha ad valamit az újságírói szabadságra és szakmai önbecsülésére. Felmond, és a online felületen valósítja meg szellemi géniuszát. Ám ebből nem nagyon lehet megélni.
A vagonrakáshoz, napszámhoz meg nem füllik foga.

Következtetés: a politka tulajdonában lévő médiának a sajtó és az újságíró szabadsága bizonygatása érdekében a nagyvilágba eregetett, kapálódzó mondata nem több, mint saját lehetetlen helyzetének önigazolása, mentegetése.
Vagy: a kezdő mondat három variációjából tetszés szerint valamelyik.

A Krónikában megjelent írás - Gyűlölettranszba esett királyságcsinálók (kronikaonline.ro) - világos, hogy a Transzindexet vette célba.

Eszünk ágában nincs a Transzindexet védeni, mert liberálisok irányítása alatt lévő média éppúgy egyértelmű politikai célzattal működik, mint a FIDESZ sajtóbirodalom. Egyik sincs köszönőviszonyban sem a sajtószabadsággal.

A Krónika cikke írja:
"Természetesen aki ismeri a Krónikát, tudja, hogy 1999-es megalapítása óta egy bizonyos ideológiai értékrendet képvisel, ami a leghitelesebbnek tartott nyugati médiumok esetében sem nagy titok, talány, felfedezni való aljasság: közismerten számon tartanak jobboldali, baloldali, liberális, stb. beállítottságú sajtóorgánumokat."
Leghitelesebb nyugati médiumok!? Célszerű lenne egy rövid felsorolás, melyekre gondoljunk.

„Ugyanakkor lapunk, lapcsaládunk egyik legfőbb küldetése nemcsak az erdélyi magyarság hiteles tájékoztatása, hanem megmaradásának elősegítése is, így természetesen az sem véletlen, hogy a tulajdonosi körünk is ugyanebben érdekelt.”
És ha a tulajdonosi kör nagyjából egészében téved, vagy csak részletekben hibáz? Vagy a tulajdonos az ex-chatedra?
Biztos, hogy az oltakozás ellentmondást nem tűrő magyar álláspontja helyes?
A hiteles tájékoztatás nem követelné meg a mind politikai, mind tudományos ellenérvek kommentár nélküli ismertetését.  
Teljesen biztos, hogy az szolgálja a megmaradást, ha mindannyian Orbánra szavazunk? Volna néhány kételkedésre okot adó folyamat, de ezek nem nagyon olvashatóak a Krónika hasábjain.

A maszol.ro irományához – akinek van tűrőképessége, elolvashatja itt: A neonáci zsidó (maszol.ro) - idézzünk egyetlen mondatot:
„Az a tény, hogy eddigi életem során semmi jelét nem adtam kiemelkedő szellemi kvalitásoknak, a mélyben lapuló összefüggések, az árulkodó jelek felismerése magas fokú képességének…”
Megjegyzés: ez az állítás ezzel a vérverejtékes, izzadságszagú, primitív szösszenettel sem változott.

Dúl a háború. Konkrétan, láthatóan pár napja, láthatatlanul sok-sok éve.
Ebből persze semmit nem értenek, fel nem fognak sem a rögeszmések, sem az elvakultak, sem a fanatikusok, vagy ostobák. És ők alkotják ma a többséget, ők vannak „helyzetben”.

Ezért veszett el a sajtószabadság, lassan a gondolat- és szólásszabadság, ezért áll vesztésre a normális, szabad, emberi világ, amilyet ’90-ben képzeltünk a jobb sorsra érdemes Kelet-Európának.
Bezerédi László

 

Könyvjelző