Karpatria
2022. 09. 26.
Edward Snowden orosz állampolgárságot kapott

Az Orosz Föderáció alkotmánya 89. cikkének "a" bekezdésével összhangban elhatározom: a következő személyeket fogadom el az Orosz Föderáció állampolgárságaként: Edward Joseph Snowden, aki 1983. június 21-én született az Amerikai Egyesült Államokban.

2022. 09. 26.
Népszámlálás - előszoba a Great Resethez

Akik megtagadják a válaszadást, azok komoly pénzbírságra, akár 200.000 forintos büntetésre számíthatnak. Senki nem teszi fel a kérdést, hogy mi szükség van a szankciókra és a kényszerítésre?

2022. 09. 26.
Kik jutnak hozzá az egészségügyi adatainkhoz?

Egyértelmű, hogy itt egy üzletágat akarnak felépíteni, amely felülírja a betegek ellátását, a gyanú fennáll, hogy egy világméretű adathalászatról és visszaélésszerű működésről van szó.

2022. 09. 26.
A VILÁG OLYAN, AMILYENEK MI VAGYUNK!

A KORMÁNYOK NEM CSELEKEDHETNEK AZT, AMIT AKARNAK! CSAK AZT, AMIT MEGENGEDNEK NEKIK!

2022. 09. 26.
Kivételes elemzés kering az interneten Ukrajna és Oroszország népszavazás utáni jövőjéről

Ritka elemzés a román sajtóból.
Az USA nyeresége és Európa vesztesége.

2022. 09. 26.
Orvosok és ápolók elárulták a betegeket – és saját magukat is

Ez a cikk több mint két évvel ezelőtt - 20.7.12-én - jelent meg először. Sajnos ma is tökéletesen érvényes.

2022. 09. 26.
Lavrov New Yorkban: nem értenek oroszul? Itt az ideje megtanulni!

Még humora is van!

2022. 09. 26.
Tarolt a jobboldal Olaszországban, akár kétharmaduk is lehet

Elsöprő jobboldali siker vetett véget a baloldali kormányzásnak Olaszországban. A győzelem hamar eldőlt, már csak a kétharmad a kérdéses.

2022. 09. 26.
Kitálalt egy volt jobbikos!

Így töröltette Szaszi Gyurcsányék segítségével Toroczkai Fb-oldalát, és nyilváníttatták őt veszélyes személlyé.

2022. 09. 26.
Nincs klíma-vészhelyzet!

A globális felmelegedés körülbelül olyan valóságos, mint a húsvéti nyuszi.
Tudósok ezrei írnak alá hivatalos nyilatkozatot.

2022. 09. 22.
Moszkva a nemzeti függetlenségi és szuverenista mozgalmak bástyája kíván lenni

A donbasszi népszavazások nemcsak a Luganszki és Donyecki Népköztársaságok és más felszabadított területek lakóinak rendszerszintű védelmét szolgálják, hanem a történelmi igazságosság helyreállítása szempontjából is nagy jelentőséggel bírnak – jelentette ki Dimitrij Medvegyev.

2022. 09. 22.
A háború végső kimenetele

Az egyik fél legyőzi a másikat.

Az ispánozás-vármegyézés jobbról nézve a legkínosabb
Olvasási idő: körülbelül 7 perc

Egész jól emlékszem, hogy anno nagyjából sokkot kaptam, mikor az Antall-kormány alatt egy parlamenti közvetítésen bedobták: mi lenne, ha visszahoznák az ispánságot.

Csak néztem és nem hittem el, hogy nem valami történelmi vetélkedőt látok a tévében, hanem az országgyűlést, élőben. Akkor nem hozták vissza, pedig Antalléktól mennyivel hitelesebb lett volna egy ilyen lépés, különösen a rendszerváltás hőskorában, amikor a szovjetizáció előtti magyar államiság elemeinek visszaállítása a legitimitás helyreállításának szinonimája volt. Ma viszont a NER újfeudális törekvéseinek hosszú sorába simul bele inkább, és a Louis Vuitton-táskás kokókeresztény kurzusban a hitelesség kérdése sem nagyon merül fel már mindezzel kapcsolatban.

Nagyot mentek ugyan az ispános-vármegyés húzás ókonzervatív, avítt jellegét kifigurázó mémek a neten, de sajnos ezek hitelessége sem sokkal nagyobb. Ugyanazon nyugatos-modernista felfogás hívei többnyire révülten ünnepelnek akár sokkal abszurdabb szokásokat konzerváló intézményeket, amikor nem rólunk van szó, hanem brit szokásjogról. Ennél is megsemmisítőbb ellentmondás, hogy maga a modernizmus is olyan csúnyán megbukott a fenntarthatósági vizsgán, hogy igazából pótvizsgázni se kéne engednünk már. Rögzítsük inkább árulkodó köznyelvi tényként, hogy mára a modern jelző mennyire kiment a divatból, illetve olyan retrónak tűnik ma már, mint egy műanyag bútor a 60-as évekből.

Nem, egyáltalán nem az a fő baj tehát az ispánság és a vármegyék visszavezetésével, hogy idejétmúltak lennének és a modernista felfogással gyökeresen ellentétesek. Ennél sokkal kínosabb, hogy anélkül a legitimitási rendszer nélkül, amihez organikusan tartoztak, egyszerűen értelmezhetetlenek, sőt: olybá tűnik, mintha kifejezetten gúnyt űznének belőlük tartalmatlan bevezetésükkel. Mintha üres márkanévként vagy politikai marketingfogásként akarnák csak felhasználni a hagyományt – ami valóban jobboldali és nem posztmodern cinizmussal áthatott álkonzervatív felfogással nézve sokkal botrányosabb lépés, mint amennyire ciki és felháborító balról nézve. A modernista ballib tábornál sokkal sokkolóbb tehát egy ilyen intézkedés bármilyen legitimista (monarchista) nézőpontból.

Akkor most újra Zala vármegyéhez fog tartozni a Balaton északi partja egészen Almádiig?
Hadd mondjak egy élesen konkrét és nagyon is élő példát, amiből jobban érthető mindez: nem sokan tudják, de Zala vármegye régi határa Balatonalmádinál, a Határ csárdánál volt, és a szovjetizált megyerendszer keretében került csupán a Balaton északi partja Almáditól Szigligetig Veszprém megyéhez. Bár e vidék kulináris és néprajzi hagyományait tekintve mindig is Zala vármegyéhez és a zalai kultúrkörhöz tartozott, míg Veszprém sokkal inkább a Bakonnyal alkotott szerves kultúrtörténeti egységet. Ha Hamvas Béla nyomán a tájak géniuszát tekintjük, illetve geológiailag nézzük, akkor máig szembetűnő maradt a váltás a régi vármegyehatárnál. A kenesei löszfal világa pont ott vált át arra, amit leginkább balaton-felvidéki karakternek tartunk és eléggé szerencsétlenül Toszkánához vagy (még kínosabb módon) Provence-hoz szokták hasonlítani. Vagyis 

a régi vármegye határvonala követte a tájat és az erre épülő hagyományos kulturális identitást, míg a komcsiból „megörökölt”  megyehatárok máig csak valami merőben absztrakt hatalmi arroganciát fejeznek ki és semmi mást.
Kérdés: a régi vármegyék visszavezetésénél felvetette most bárki kormányoldalról, hogy ez ne csupán névleges kamu-konzervatív lépés legyen, hanem a régi vármegyék organikus, tartalmi helyreállítása? Ugyan, ne feltételezzünk ilyen sokat a századvéges (pontosabban már múltszázadvéges) NER agytrösztökről... a parlamenti pártkatona szavazóemberekről meg pláne. Pedig ez így sokkal durvább arculcsapása a hagyományos vármegyerendszernek, hisz annak komcsi meghamisítását próbálnák utólag legitimálni a régi név használatával! Az már csak plusz politikai hab a tortán, hogy az ispáni intézménnyel és a NER-vármegyékkel is tovább gyengíthetik az önkormányzatiságot, ami egyáltalán nem feudális törekvés, sőt: annak alapjaival ellentétes. A régi földbirtokos arisztokrácia ugyanis mélyen és sok generációra elkötelezett volt a régiós érdekek megvédésében, szemben bármilyen, ezzel ellentétes központi akarattal. Ez a feudális rendszer leglényege, még akkor is, ha a királyok mindig törekedtek minél erősebb központi hatalom kiépítésére. A régi feudális rendszerben sokkal organikusabban és hatékonyabban érvényesülhettek a régiók érdekei, mint a mai álkonzervatív, agyonközpontosított rendszerben, ami sok tekintetben inkább hasonlít a szovjetizált államirányításra. Nem azon kéne gúnyolódni most az ispánság és a vármegyék névleges visszahozása kapcsán, hogy a következő a királyság lenne. Inkább azt illene tudatosítani, hogy a magyar államiság történelmi legitimitását egyedül hitelesen képviselő monarchia helyreállítása nélkül az ilyen látszatintézkedések nem egyszerűen abszurdak, de kifejezetten gúnyt űznek abból az ezeréves magyar államiságból, amire álságosan hivatkoznak – ahogy egyébként az Alaptörvény is jelképként hivatkozik csupán a magyar koronára, ami köztársasági keretek közt inkább rossz vicc, mint közjogilag komolyan vehető felvetés.  

Index

Könyvjelző