Fodor Gábor beszél a Fidesszel való 1993-as szakításról, ahogy arról is, hogy manapság miért gyűlöli őt annyira a balliberális média. A liberális politikussal 60. születésnapja alkalmából készített interjút a Mandiner.

Fodor Gábor nonszensznek tartja, hogy Brüsszel vagy éppen a hazai ellenzék diktatúra kiépítésével vádolja a jelenlegi kormányzatot, ugyanis egy diktatúrában nincsenek választások és a szólásszabadságnak még a csírája sincs meg. Ráadásul az ellenzéknek van lehetősége leváltani a fideszes vezetőket. Orbán Viktornál egyébként már a szakkollégiumi időkben megmutatkozott a politikai tehetség.

Már akkor is volt „húzása” a karakterének. Láttam rajta, hogy jól érzékeli azt, hogy a fontos kérdésekben mi a leegyszerűsített lényeg. Ez egy alapvetően fontos politikai képesség
– állítja a miniszterelnökről a volt szakkollégiumi szobatárs. Egy kitétellel a mostani Orbán Viktorról is hasonlóan vélekedik:

Különleges politikai tehetség. Nagy baj, hogy nincs ellenfele.
A közöttük bekövetkezett 1993-as szakításról azt mondja: ennek egyik legfőbb oka az volt, hogy Orbán Viktor nagyon akarta a pártelnökséget, amiben ő maximálisan támogatta, ugyanakkor Orbántól nem kapta meg ugyanezt, amikor közölte vele, hogy a választmány elnöke szeretne lenni. A jelenlegi miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy egy párt nem lehet kétfejű.

Fodor utólag sajnálja, hogy a Fidesz és az SZDSZ együttműködése nem volt kellően szoros, mert szerinte ez meggátolhatta volna az MSZP visszatérését a hatalomba. A szabad demokraták volt elnöke azt állítja: a Fidesz a Bokros-csomag idején fordult populista irányba, noha először a Fidesz is támogatta a megszorításokat:

Megérezték, hogy annyira népszerűtlen, akkora indulatot generál, hogy mellé állni tovább nem szabad.
Fodor Gábor önkritikusan beszél saját miniszteri időszakairól. Úgy véli, volt, hogy hatékonyan vezetett egy tárcát, de nem feltétlenül tartja sikeresnek az adott időszakot. Elismeri, hogy a balliberális oldal egyik adóssága, hogy nem találta meg az utat a határon túli magyarok szívéhez. A liberálisoknak inkább csak a határon túli magyar értelmiség egy részével volt kapcsolata.

Gyurcsány Ferencet rendkívül tehetséges embernek tartja, ugyanakkor nagy probléma, hogy nincsenek morális gátlásai. Ő is úgy látja, hogy 2006 őszén tarthatatlan volt Gyurcsány helyzete, és ha nem is a válság közepén, de utána egyértelműen le kellett volna mondania. Fodor egyébiránt úgy látja, hogy a mindenkori baloldal alapvetően nem szabadságpárti. A baloldalnak nem a szabadság az alapértéke, hanem az egyenlőség.
Fodor Gábornak lesújtó véleménye van a hazai ellenzékről, ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy ebben a helyzetben berobbanhat valami új.

Katasztrofális helyzetben van a jelenlegi ellenzék. Akik ma a színpadon vannak, azok reménytelenek. Ilyen reménytelen helyzetekbe szoktak berobbanni váratlan mozgalmak, amelyeket vezethet egy humorista, egy ismert színész, stb. Persze ezeknek általában nem szokott jó vége lenni. Kellene a realitásból kiinduló ellensúly nagyon
– véli a liberális politikus.

Forrás: pestisracok.hu