Kijev, Moszkva, Washington, 2022. március 21. hétfő (MB)

A kijevi rezsim a békekötés halogatásával és a fegyveres ellenállás folytatásával igyekszik menteni magát, nem sokat törődve a békés lakosság életével. Továbbra is akadályozza a humanitárius folyosók megnyitását Oroszország felé, fegyveres erőinek szélsőségesen nacionalista szárnya pedig élő pajzsnak használ sok millió civilt – jelentette a Magyar Békekör tudósítója hétfőn.

Az orosz hadvezetés megadásra szólította fel a Mariupolban harcoló ukrán csapatokat, és sürgette a kijevi hadvezetést, adjon parancsot, hogy a katonák fehér zászló alatt kivonuljanak Mariupoból, s ezzel megkímélhessék a lakosság életét. De az ukrán rezsim kihívóan elutasította a felszólítást, pedig nem kétséges, kinek kedveznek az erőviszonyok. Maga az ukrán védelmi minisztérium is elismerte, hogy Ukrajnát elvágták az Azovi-tengertől.

Közben kábelhez rögzített ukrán tengeri aknák szabadultak el több kikötőváros közeléből, a szél és az áramlat a Boszporusz és a Földközi-tenger felé sodorja őket. Az ukrán hadi tengerészet a XX. század első feléből származó kb. 420 aknát telepített Odessza, Ocsakov, Csernomorszk és Juzsnij védelmére az orosz tengeralattjárók ellen. Ezeknek egy részét a vihar leszakította a horgonykábelről, és most szabadon sodródnak a Fekete-tenger nyugati részén.

Zelenszkij ukrán elnök abban bízik, hogy az ukrán erők feltartóztatják az oroszok előrenyomulását, és kitérhet a békeszerződésben foglalt néhány olyan orosz követelés teljesítése elől, mint amilyen a Krím Oroszországhoz tartozásának, valamint a Donyecki és a Luhánszki népköztársaság elismerése. Megfigyelők nemcsak a lakossággal szemben tanúsított felelőtlenségnek tartják Zelenszkij viselkedését, hanem az oroszokkal kötendő lehetséges kompromisszummal szemben is.

Zelenszkij szeretne találkozni Putyinnal, de Moszkvából megüzenték neki, hogy verje ki a fejéből a személyes találkozót, amíg a békeszerződést nem parafálta a két ország külügyminisztere, és az ukrán kormány jóvá nem hagyta. Tudatták vele, hogy személyes találkozóról csak akkor lehet szó, amikor majd a két elnök aláírja a békemegállapodást.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ismételten tudatta: Moszkva készen áll az együttműködésre minden országgal, köztük a nyugati államokkal is, de mivel a Nyugat rendre visszautasította Oroszország törvényes biztonsági garanciákra vonatkozó követelését, többé nem kezdeményezik az együttműködést, hanem várják, hogy a Nyugat tegye meg az első lépést az együttműködés érdekében.

„Túl naívak voltunk, amikor 2014-ben a Nyugat arról biztosított minket, hogy Ukrajnában normális életet fognak biztosítani az oroszajkú embereknek, sőt maga a Nyugat is mindent meg fog tenni a helyzet normalizálásáért. A Nyugat megbízhatatlan partnernek bizonyult, és támogatta Kijev oroszellenes kurzusát” – mondta.

Lavrov korunk ékes bizonyítékaként említette az Egyesült Államokat, mely napjainkban fenyegetőzéssel, zsarolással, szankcionálással próbálja fenntartani a dollár egyeduralmát. Diplomatákat küldenek a világ minden tájára, hogy követeljék az együttműködés megszüntetését Oroszországgal. Még Kínának, Indiának, Egyiptomnak és Törökországnak is ultimátumokat adnak. „Úgy tűnik, amerikai kollégáink elvesztették realitásérzéküket, és szuperfölény-komplexusban szenvednek” – mondta Lavrov.

Ami az amerikai-kínai viszonyt illeti, úgy tűnik, Kína Egyesült Államok iránt tanúsított maradék bizalma is megszűnt Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök legutóbbi telefonbeszélgetése következtében. Értesülések szerint az amerikai elnök nemcsak eltántorítani akarta Kínát az Oroszországgal való együttműködéstől, hanem azzal is megfenyegette, hogy ha továbbra is akadályozza a Nyugat szankcióinak hatékony érvényesülését, akkor katonai nyomásra számíthat az Indiai-Csendes-óceáni térségben, továbbá lemondhat Tajvanról.

A Békekör tudósítója azért tartja különösnek az amerikai magatartást, mert Kína nem kis befolyást gyakorolhat az amerikai pénzügyek alakulására, hiszen kezében tartja az amerikai államadósság finanszírozására kibocsátott értékpapírok 4 százalékát, kb. 1070 billió dollár értékben, és ha ezeket eladná, nagyon súlyos zavart idézhetne elő az amerikai gazdaságban és a dollár világpiaci pozíciójában.

Kiadta: Magyar Békekör