Karpatria
2022. 09. 26.
Edward Snowden orosz állampolgárságot kapott

Az Orosz Föderáció alkotmánya 89. cikkének "a" bekezdésével összhangban elhatározom: a következő személyeket fogadom el az Orosz Föderáció állampolgárságaként: Edward Joseph Snowden, aki 1983. június 21-én született az Amerikai Egyesült Államokban.

2022. 09. 26.
Népszámlálás - előszoba a Great Resethez

Akik megtagadják a válaszadást, azok komoly pénzbírságra, akár 200.000 forintos büntetésre számíthatnak. Senki nem teszi fel a kérdést, hogy mi szükség van a szankciókra és a kényszerítésre?

2022. 09. 26.
Kik jutnak hozzá az egészségügyi adatainkhoz?

Egyértelmű, hogy itt egy üzletágat akarnak felépíteni, amely felülírja a betegek ellátását, a gyanú fennáll, hogy egy világméretű adathalászatról és visszaélésszerű működésről van szó.

2022. 09. 26.
A VILÁG OLYAN, AMILYENEK MI VAGYUNK!

A KORMÁNYOK NEM CSELEKEDHETNEK AZT, AMIT AKARNAK! CSAK AZT, AMIT MEGENGEDNEK NEKIK!

2022. 09. 26.
Kivételes elemzés kering az interneten Ukrajna és Oroszország népszavazás utáni jövőjéről

Ritka elemzés a román sajtóból.
Az USA nyeresége és Európa vesztesége.

2022. 09. 26.
Orvosok és ápolók elárulták a betegeket – és saját magukat is

Ez a cikk több mint két évvel ezelőtt - 20.7.12-én - jelent meg először. Sajnos ma is tökéletesen érvényes.

2022. 09. 26.
Lavrov New Yorkban: nem értenek oroszul? Itt az ideje megtanulni!

Még humora is van!

2022. 09. 26.
Tarolt a jobboldal Olaszországban, akár kétharmaduk is lehet

Elsöprő jobboldali siker vetett véget a baloldali kormányzásnak Olaszországban. A győzelem hamar eldőlt, már csak a kétharmad a kérdéses.

2022. 09. 26.
Kitálalt egy volt jobbikos!

Így töröltette Szaszi Gyurcsányék segítségével Toroczkai Fb-oldalát, és nyilváníttatták őt veszélyes személlyé.

2022. 09. 26.
Nincs klíma-vészhelyzet!

A globális felmelegedés körülbelül olyan valóságos, mint a húsvéti nyuszi.
Tudósok ezrei írnak alá hivatalos nyilatkozatot.

2022. 09. 22.
Moszkva a nemzeti függetlenségi és szuverenista mozgalmak bástyája kíván lenni

A donbasszi népszavazások nemcsak a Luganszki és Donyecki Népköztársaságok és más felszabadított területek lakóinak rendszerszintű védelmét szolgálják, hanem a történelmi igazságosság helyreállítása szempontjából is nagy jelentőséggel bírnak – jelentette ki Dimitrij Medvegyev.

2022. 09. 22.
A háború végső kimenetele

Az egyik fél legyőzi a másikat.

Az orosz-ukrán konfliktus történelmi kontextusba helyezése a napi politika mellőzésével
Olvasási idő: körülbelül 8 perc

A szomszédunkban zajló véres konfliktus huzamosabb ideig is elhúzódhat – már csak azért is – mert az oroszok soha nem rövidtávra terveznek. Erről is ír olvasóinknak Dr. Leba József történész.

Az orosz-ukrán konfliktus történelmi kontextusba helyezése a napi politika mellőzésével

Az elmúlt néhány hónapot sok szempontból tematizálta az Európa területén kitört fegyveres
harc, amely a második világháború utáni időszak legsúlyosabb és legkiterjedtebb területű
küzdelmévé kezd eszkalálódni a szemünk láttára. A Nyugat narratíváját minden nap láthatjuk,
a propaganda folyamatosan ömlik, de az orosz oldal szemszögét mintha nem akarnák kicsit
sem megmutatni, pedig a tények megismeréséhez hozzá tartozik, az „audiatur et altera pars”
elve, (a.m. „hallgattassék meg a másik oldal”). Nem csak a Nyugat, annak érdekei és
véleménye létezik a világon, van más is a földön. Ennek egy részét szeretném most
bemutatni.

Amikor az orosz sereg megtámadta Ukrajnát sokan „villámháborút” emlegettek, majd mivel
ez nem hozott gyors eredményt, úgy vélték, az oroszok gyengék és a háború hamarosan
véget ér. Ez hatalmas tévedés. Valóban az oroszok az összecsapás első szakaszában
megpróbálták rövid úton megdönteni az ukrán kormányt, azonban mikor kiderült, hogy ez
nem fog sikerülni, a hosszú távú tervek kerültek elő. „Egyetlen haditerv sem éli túl az
ellenséggel való találkozást”, mondta Moltke még a XIX. században. A Kreml tehát elővette b,
c, d és egyéb terveit. Az oroszok soha nem rövidtávra terveznek. Érdemes visszatekinteni
néhány korábbi konfliktus időtartamára.

A nagy északi háború, mely felölelte Nagy Péter cár (1682-1725) uralkodásának jelentős
részét, 1700-ban tört ki és egészen 1721-ig tartott. A folyamatos küzdelembe az oroszok nem
fáradtak bele, óriási ember és anyagi áldozatok árán, de végül legyőzték a kor nagyhatalmát,
Svédországot. A diadal eredménye közismert, a harcok során elhódították a svédektől azt a
Baltikumban, a Néva torkolatánál található földterületet, melyen megépítették második
fővárosukat, Szentpétervárat, és ez által kijutottak a Balti-tengerre, mely közvetve lehetővé
tette számukra az ún. „meleg tengerekre” való kijutást. A jelentős orosz pozícióerősödés
része volt az is, hogy a lett és észt területeket Livónia néven szintén ekkor szerezték meg. A
harcok lezárultát követő második hónapban Nagy Péter felvette az imperátor címet. Fontos
megemlíteni, hogy a nagy északi háborúban Oroszország ellenfele nem csak Svédország volt,
hanem a hosszú harccselekmény sorozatok alatt Lengyelország, Szászország, Dánia és egy
időben a Török Birodalom is. Hosszan, kitartóan és sikeresen küzdöttek több erős ellenféllel
szemben is.

Nem ez volt azonban az egyedüli eset, mikor Oroszország elhúzódó fegyveres konfliktusba
került. II. Katalin cárnő (1762-1796) uralkodása alatt zajlott a Fekete-tenger északi
partvidékének és a Krím félszigetnek a megszerzése. Az ellenfél ezúttal a Török Porta volt,
amelyet csak két hosszú háborúban sikerült véglegesen legyőzni. Az első felvonás 1768-tól
1774-ig tartott, melyben az oroszok győzelmet arattak. A törökök azonban nem adták fel,
hanem megkísérelték visszaszerezni az elveszített területeket. A kiújult konfliktus 1787-1792
között zajlott és az Oszmán Birodalom számára katasztrofális vereséggel végződött. A
küzdelmet lezáró Jászvásári béke megerősítette Oroszország Dominanciáját a
Fekete-tengeren, a törökök formálisan is elismerték a Krím, valamint a Dnyeszter és a
Déli-Bug közötti terület átengedését az oroszoknak. Itt újabb tengeri kijáratot szerzett
Oroszországnak a cárnö, ezúttal kijutottak a Fekete-tengerre.

A fentebb említett két esemény azonban, bár szintén évekig tartott, hosszúságát tekintve,
teljesen eltörpül az orosz-perzsa háborúk eseménysorozata mellett. A nagyhatalommá váló
Oroszország és a regionális szinten mindig is jelentős szerepet játszó Irán ugyanis 1651 és
1828 között, tehát majdnem kétszáz éven keresztül, igaz kisebb-nagyobb megszakításokkal,
de szinte folyamatosan tusakodott egymással a Kaukázus birtoklásáért. Ez a szinte végtelen,
valójában öt nagyobb háború köré csoportosítható konfliktus sorozat végül oda vezetett,
hogy az 1828-as Türkmencsayi szerződésben Perzsia még a Kaukázus déli oldalán is kénytelen
volt területeket átengedni Oroszországnak. Így került orosz fennhatóság alá Örményország és
Azerbajdzsán is (, miközben Grúziát, Dagesztánt és egyéb, a Kaukázus északi oldalán található
területeket a perzsák már korábban elveszítettek).

Látható tehát, hogy az orosz állam számára az elhúzódó küzdelem nem újdonság. Nem
sietnek sehová, más a mentalitásuk, mint a Nyugatnak, reméljük, hogy a háború hamar véget
ér, de ez semmiképpen sem a miatt lesz, mert Oroszország elgyengül, belülről összeroppan,
vagy kifogy a készletekből bármilyen értelemben. (A háborút Oroszország az emberveszteség
miatt sem fogja abbahagyni. Ez eddig sem volt rájuk jellemző, elegendő a második
világháború küzdelmeire gondolni, például a sztálingrádi csatára, ahol az emiatti
meghátrálás, mint opció, szóba sem került.) A világ legnagyobb területű országát sarokba
szorítani komolytalan gondolat. Mit vesz el az oroszoktól a Nyugat? Nem lesznek nyugati
cégek és termékek az Orosz Föderációban? Nem lesz Iphone és McDonald’s náluk?

Majdnem mindent meg tudnak oldani belső forrásból, az a valóban kevés dolog, ami pedig
esetleg belföldön nem fellelhető, (mikrochipek,) beszerezhető a keleti oldalon. Kína, vagy
egyéb országok, amelyek szintén nem érdekeltek a Nyugat dominanciájának fenntartásában,
bármit eladhatnak Oroszországnak. De ez már gazdasági kérdés, bár az anyagcsata is lehet
döntő.

Ennek a háborúnak a valószínű vesztese a globalizáció lesz. A világjárvány által alaposan
megtépázott ellátási láncok az elhúzódó harcok miatt tovább gyengülnek, a világgazdaság
erőközpontok köré alakul lassanként, erősödő törésvonalak alakulnak ki, a szövetségi
rendszerek láthatóbbá válnak várhatóan az elkövetkező időszakban, ha az orosz-ukrán
háború elhúzódik.

Dr. Leba József
Vidék Hangjai

Könyvjelző