Karpatria
2022. 10. 01.
Súlyos csapás Ukrajnának!

Jelenleg nincs helyük a NATO-ban.

2022. 09. 30.
Nem akarunk számok lenni, emberi lények vagyunk!

Megtámadták az identitásunkat, családi, vallási értékeinket és a nemzeti szuverenitásunkat! Meg fogjuk védeni az emberi értékeket!

2022. 09. 30.
Ennyit ér Brüsszelnek a demokrácia...

Ennyire tartják tiszteletben a választók akaratát…

2022. 09. 30.
Az orosz olajárplafon bevezetése halálos csapás lesz a Nyugatnak

A nyugati országok által az orosz olajra vonatkozó árplafon előírása “végső halálos csapássá” válhat, 

2022. 09. 30.
Brüsszel: kötelező energiafogyasztásb és az energiatermelő cégek bevételeinek korlátozása

A vártnál lényegesen gyorsabban jutottak politikai megállapodásra az energiaügyi miniszterek, akik rendkívüli tanácskozáson vesznek részt Brüsszelben annak érdekében, hogy az energiaárak csökkentése érdekében döntést hozzanak.

2022. 09. 30.
CNN: a Pentagon létrehozza az Ukrajna-parancsnokságot

A Pentagon egy új katonai parancsnokság létrehozásán dolgozik, amely az ukrán katonák felfegyverzésével és kiképzésével foglalkozik

2022. 09. 30.
A hazaárulásról, annak folytatódó formájában

Mindenesetre, amikor ránéznek a számláikra, és látják, hogy milyen horribilis árakat fizetnek a hidegért az otthonaikban, tudniuk kell, ki a hibás: nem, nem Putyin..!
A globalizmus internacionalista, kiszolgáló kormánya Romániában is dolgozik.

2022. 09. 30.
A világelit harca a Föld irányításáért
2022. 09. 30.
Az Északi-tengeren a robbantás közelében megtalálták Navalnij alsógatyáját!

Aki normális, az agyonröhögheti magát a "fősodrú", azaz kormányhű (NATO-hű, Amerika-hű, E.U.-hű) sajtó magyarázkodásán.

2022. 09. 29.
Már csak Magyarországra érkezik orosz gáz az Unióban

És ez nagy valószínűséggel minimum az év végéig így is marad.

2022. 09. 29.
Van élet a halál után? Egy rendhagyó interjú

Amelyben szó lesz életről és halálról, éberségről és szeretetről, vallásról és tudományról.

2022. 09. 29.
Nincs olyan, hogy korlátozott nukleáris konfliktus

Moszkva nem fenyeget senkit, de ha rákényszerítik az atomfegyverek használatára, Washington nem bújhat el az óceán mögé – mondja Anatolij Antonov

Balkáni energiaegyüttműködés van/nincs?
Olvasási idő: körülbelül 6 perc

A Nyugat-Balkán országai próbálkoztak mindennel: falakat emeltek egymás közé, háborúkat folytattak, viszályban voltak, acsarkodtak egymással, egyedül az együttműködést még nem próbálták ki -

Balkáni energiaegyüttműködés van/nincs?

- mutatott rá Dritan Abazović montenegrói kormányfő a múlt heti Nyitott Balkán kezdeményezés országainak csúcstalálkozóján. És valóban, éppen az energiaválság világított rá arra, hogy a volt Jugoszlávia szétesése utáni folyamatos széthúzás – most, amikor szolidaritásra szánták el magukat a térség államai – milyen nehézségeket okoz.

De tekintsünk egy kicsit vissza arra, mi is történt a Nyugat-Balkán országaiban, amikor felütötte a fejét az energiaválság. Az, hogy a balkáni gondviselés, illetve a megörökölt hálózatok és rendszerek iránt az országok hogyan viszonyultak az elmúlt évtizedben, már a múlt év végén megmutatkozott. Amíg Montenegróból november elején olyan hírek érkeztek, hogy műszaki meghibásodások következtében 15 százalékkal csökkent a villanyáram-termelés, Észak-Macedóniában már a korlátozások bevezetésén gondolkodtak, hiszen november végére leállt a Bitola erőmű három blokkja is, szintén meghibásodások okán. Szerbiát a legnagyobb csapás decemberben érte, amikor a Nikola Tesla Hőerőműben a nedves szén okozott olyan leállást, amit még mindig nem hevert ki a Szerbiai Villanygazdaság. Albánia ekkor még tartotta magát, jutott neki annyi áram, hogy azt megossza Koszovóval, ahol szintén áramhiány lépett fel, de márciusban már ők is a takarékoskodásra hívták fel a lakosság figyelmét, a közvilágítást is lekapcsolták. Bosznia-Hercegovina ugyanakkor 2022 első hónapjaiban rekordmennyiségű villamosenergia-exportot valósított meg. Most sem küzdenek áramhiánnyal, csupán politikai akadályok merülnek fel, illetve hálózati beruházás kellene a szolidaritáshoz. A földgáz, a kőolaj és az alapvető élelmiszerek beszerzése azonban más erőviszonyokat formál meg, hiszen Szerbia nem küzd élelmiszerhiánnyal, Albániának pedig jó minőségű szene van.

A Nyitott Balkán országai (Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia) az élelmiszerhiány elkerülése és az energiabiztonság érdekében egy válságcsoportot alakítottak meg, amelynek alapvető feladata az lesz, hogy amennyiben az országok valamelyike az alapvető élelmiszerek exportját betiltaná, a kezdeményezés határain belül továbbra is folyna az élelmiszerellátás, míg az energiabiztonság érdekében a megtermelt felesleges villamosenergiát első körben egymásnak ajánlanák fel. A montenegrói kormányfő felismerte ennek jelentőségét, így be is jelentette, annak ellenére, hogy Montenegró nem csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, kérni fogja kormányát, delegáljanak ők is egy személyt ebbe a válságcsoportba, Zoran Tegeltija, Bosznia-Hercegovina Miniszterek Tanácsának elnöklője pedig sajnálatát fejezte ki, hogy országa politikai akadályokat gördített a Nyitott Balkánhoz való csatlakozás elé.

Az energiabiztonság elérése érdekében azonban a Nyugat-Balkán országainak jelentős beruházásra lenne szüksége, és erre mindenekelőtt Dimitar Kovačevski, Észak-Macedónia miniszterelnöke hívta fel a figyelmet. Rámutatott, hogy a nagyfeszültségű villanyhálózatba 30 éve semmit sem ruháztak be, így az áramfeleslegeket nem tudják Koszovó és Montenegró felé továbbítani. Folynak a tárgyalások a görögországi hatóságokkal, hogy ők is rácsatlakozhassanak a folyékonyföldgáz-terminálra, és csak ez után tudják a csővezetéket Szerbia és Albánia felé kiépíteni. Közben belátták, nekik is csatlakozniuk kell arra a földgázvezetékre, amely Szerbiából Bulgárián keresztül vezet a görög kikötőig. Azt is kihangsúlyozta, ahhoz, hogy kihasználják az Albánia nyújtotta lehetőségeket, mindenekelőtt a vasúti útvonalakat fel kellene újítaniuk.

Edi Rama ugyan ismertette, hogy Albánia jelentős mennyiségű kőolajtartalékokra bukkant a Shpiragu hegység területén, azok feltárási munkálatai azonban még folyamatban vannak. Egyelőre a Vlora-kikötőt szeretnék LNG-terminállá átalakítani, majd pedig növelni a villamosenergia-termelést, ám amíg ezek a projektumok nem valósulnak meg, a saját igények ellátására fókuszálnak, hiszen egyelőre ők is hiánnyal küzdenek.

Aleksandar Vučić szerb államfő sem rejtette véka alá véleményét. Mint rámutatott, ha Szerbiának lenne földgázkapcsolata Észak-Macedóniával, most egyikőjüknek sem lenne gondja az árammal.

Ahogy Európa más országai, mi is itt a Balkánon bizonytalan időszak előtt állunk, különösen az energiahordozók magas ára, egyben a világpiacon felmerülő villamosenergia-hiány miatt. Együttműködésre ugyan lenne lehetőség, azonban infrastruktúra kell hozzá, aminek kiépítése hónapokba, vagy akár évekbe is telik, merthogy jelentős beruházások kellenek hozzá. Ott, ahol pedig kisebb befektetés is elég lenne, úgy tűnik, a politikai akadályok lerombolhatatlanok.

Forrás: Magyar Szó

Könyvjelző