Karpatria
2022. 09. 26.
Edward Snowden orosz állampolgárságot kapott

Az Orosz Föderáció alkotmánya 89. cikkének "a" bekezdésével összhangban elhatározom: a következő személyeket fogadom el az Orosz Föderáció állampolgárságaként: Edward Joseph Snowden, aki 1983. június 21-én született az Amerikai Egyesült Államokban.

2022. 09. 26.
Népszámlálás - előszoba a Great Resethez

Akik megtagadják a válaszadást, azok komoly pénzbírságra, akár 200.000 forintos büntetésre számíthatnak. Senki nem teszi fel a kérdést, hogy mi szükség van a szankciókra és a kényszerítésre?

2022. 09. 26.
Kik jutnak hozzá az egészségügyi adatainkhoz?

Egyértelmű, hogy itt egy üzletágat akarnak felépíteni, amely felülírja a betegek ellátását, a gyanú fennáll, hogy egy világméretű adathalászatról és visszaélésszerű működésről van szó.

2022. 09. 26.
A VILÁG OLYAN, AMILYENEK MI VAGYUNK!

A KORMÁNYOK NEM CSELEKEDHETNEK AZT, AMIT AKARNAK! CSAK AZT, AMIT MEGENGEDNEK NEKIK!

2022. 09. 26.
Kivételes elemzés kering az interneten Ukrajna és Oroszország népszavazás utáni jövőjéről

Ritka elemzés a román sajtóból.
Az USA nyeresége és Európa vesztesége.

2022. 09. 26.
Orvosok és ápolók elárulták a betegeket – és saját magukat is

Ez a cikk több mint két évvel ezelőtt - 20.7.12-én - jelent meg először. Sajnos ma is tökéletesen érvényes.

2022. 09. 26.
Lavrov New Yorkban: nem értenek oroszul? Itt az ideje megtanulni!

Még humora is van!

2022. 09. 26.
Tarolt a jobboldal Olaszországban, akár kétharmaduk is lehet

Elsöprő jobboldali siker vetett véget a baloldali kormányzásnak Olaszországban. A győzelem hamar eldőlt, már csak a kétharmad a kérdéses.

2022. 09. 26.
Kitálalt egy volt jobbikos!

Így töröltette Szaszi Gyurcsányék segítségével Toroczkai Fb-oldalát, és nyilváníttatták őt veszélyes személlyé.

2022. 09. 26.
Nincs klíma-vészhelyzet!

A globális felmelegedés körülbelül olyan valóságos, mint a húsvéti nyuszi.
Tudósok ezrei írnak alá hivatalos nyilatkozatot.

2022. 09. 22.
Moszkva a nemzeti függetlenségi és szuverenista mozgalmak bástyája kíván lenni

A donbasszi népszavazások nemcsak a Luganszki és Donyecki Népköztársaságok és más felszabadított területek lakóinak rendszerszintű védelmét szolgálják, hanem a történelmi igazságosság helyreállítása szempontjából is nagy jelentőséggel bírnak – jelentette ki Dimitrij Medvegyev.

2022. 09. 22.
A háború végső kimenetele

Az egyik fél legyőzi a másikat.

Lekerül az orosz kesztyű?
Olvasási idő: körülbelül 9 perc

Az elmúlt hét folyamán az ukrán energetikai infrastruktúra elleni, immár rendszeressé váló támadások mindenképp az orosz stratégia megváltozásának kezdetét jelölik.

Lekerül az orosz kesztyű?

Moszkva úgy tűnik kezdi levenni a korábban magára erőltetett kesztyűt, és a harkovi fiaskó után végül kiterjeszti az egyes szakértők által már a háború első napjaiban szorgalmazott stratégiai csapásokat. Miután pedig sok máshoz hasonlóan az ukrán energiahálózat is szinte teljes egészében a Szovjetunió öröksége, a csapások igazán hosszú távon béníthatják le Kijevet. Egyúttal úgy tűnik ukrán oldalról a harkovi ellentámadás lendülete kezd kifogyni, miközben más frontokon Moszkva a tanulságokat levonva már jóval erősebb védelmet épít ki. Utóbbinál néha nem rest még a természetet is saját igényei szerint formálni.

A Scott Ritter amerikai szakértő által egyenesen az 1973-as jóm kuppuri háború óta eltelt időszak legnagyobb hírszerzési kudarcaként emlegetett harkovi kivonulást követően Oroszország úgy tűnik jelentős változtatást hajtott végre hozzáállásán. A háború eszkalálódásának részeként úgymond részben kezd lekerülni a kesztyű, és Moszkva a stratégiai célpontok ellen eddig felemásként értékelhető taktikáját leváltotta. Avagy Harkov után a Kreml számára is nyilvánvalóvá vált, hogy az eddigi „különleges katonai műveletként” aposztrofált módszerekkel nem tudja belátható időn belül háborús céljait elérni. Persze hadászati szempontból ez nem számít meglepetésnek – elég csak az Egyesült Államok által Irak vagy Jugoszlávia ellen folytatott háborúk jóval kiterjedtebb hadviselési módszereit nézzük –, mégis az orosz viszonylatban a politika elszakadása a korábbi „Tesco gazdaságos” stratégiától egészen jelentős eredménynek számít. Bár egyesek minderre már a különleges katonai művelet orosz rövidítése alapján SzVO 2.0-ként kezdenek hivatkozni, a valóságban nincsen másról szó, mint a hadvezetés adaptációjáról a megváltozott körülményekhez.

„Mint a hőerőművek, illetve a Krivoj Rog környéki vízerőművek elleni támadások is mutatják, immár az eddig viszonylag épségben hagyott energetikai infrastruktúra is felkerült a célpontok listájára”

A hétfői napra virradóan ugyanis Oroszország átfogó támadást indított többek közt a harkovi, odesszai, dnyepropetrovszki és poltavai területeken fekvő hőerőművek, illetve transzformátor alállomások ellen. Utóbbiakat aztán a hét második felében a Krivoj Rog környéki vízerőművekre mért csapások egészítettek ki.

 „Vélhetően nem volt véletlen a zaporozsjei atomerőmű utolsó, még működő blokkjának a leválasztása sem az ukrán hálózatról”
Ezzel ugyanis Moszkva egyrészt fokozni tudja az ukrán energiahálózatra mért csapásainak hatékonyságát – ne felejtsük a hat blokkal összesen áramtermelő kapacitás 20 százalékának kieséséről van szó –, egyben pedig magát az erőművet és annak infrastruktúráját védi a hálózat részleges összeomlásával járó áramszünetek következményeitől. A legnagyobb termelő leválasztásával esetleges további erőművek kiesése drasztikusan megnöveli hálózat terhelését, amely, mint hétfőre virradóra láttuk egyfajta dominóhatásként aztán egymást követő folytonos áramszünetekben mutatkozott meg Ukrajna nyugati és középső területeit eltekintve szinte mindenhol. A termelők kiesésével pedig megnő a feszültségingadozás, amely a még épségben lévő erőműveket veszélyeztetné. Így nem csoda, hogy az orosz rakétatámadásokat épségben átvészelő Hmelnyickij és Juzsnoukrainszkij atomerőművek egyes blokkjait is ideiglenesen le kellett kapcsolnia a hálózatot felügyelő Ukrenergonak, mivel ellenkező esetben maguk az erőművek szenvedtek volna el károsodást.

Robbanás a Harkov melletti Zmijovszkaja hőerőműben. Vélhetően a támadást követően csak Zmijovszkaja esetében mintegy 2200 MW termelési kapacitás esett ki a rendszerből.

„De miért is fontosak az elmúlt napok támadásai?”

Utóbbiak hatását érdemes közvetlen és közvetett részre osszuk. Közvetlen hadászati jelentőséggel egyértelműen a krivoj rogi Karacsun gátra, illetve a szomszédos Iszkra víztározókra mért csapások bírnak, mivel az onnan kiszabaduló jelentős mennyiségű víztömeg egyszerűen elmosta az Ingulec folyón felállított állandó, illetve ideiglenes átkelőket. Helyi jelentések alapján nagyjából átlagosan 2,5 méterrel emelkedett meg az Ingulec vízszintje, amely noha azóta 40-100 centiméterrel csökkent, ám még így is drasztikusan meghaladja a korábbi értékeket. Ukrán jelentések alapján az első csapást követően 100 m3/másodpercre ugrott meg a Karacsun gátból a kiáramló víz mennyisége. Összehasonlításképp ez nagyjából megegyezik a Sajó átlagos vízhozamával, illetve a szeptember 17-i hidrológiai adatok szerint kicsivel meg is haladja a Maros Nagylaknál mért vízhozamát.

Ez főképp az Andrejevka környéki frontszakaszon gyakorlatilag lehetetlenné tette az átkelést a korábban majdnem száraz lábbal ászelhető folyón. Az elmosott pontonhidak következtében például a sebesültek evakuációját is helikopterekkel kell Ukrajnának megoldania. Ráadásul a zatokai vasúti hídhoz hasonlóan még ha sikerül is Kijevnek a gátak sérüléseit valamilyen módon orvosolni, elég csak pár cirkáló rakéta és ismét kontrollálatlanul áramolhat ki a víz a tározókból. Vagy másik oldalt az Ingulec felsőbb folyásánál fekvő tározók részleges kiiktatásával lehetőség nyílik a már megsérült infrastruktúrát túlterhelni, mint történt az az Iszkra gátat ért támadás során.

Március folyamán az Irpeny folyó folyását megváltoztatva az ukrán hadvezetés elárasztotta az Irpeny-Bucsa vonal mentén fekvő területeket. De hasonló történt Szvjatogorszk térségében is a Donyec folyónál, valamint szinte biztos, hogy az Ingulec alacsony vízállása sem természetes okok miatt következett be. Avagy a herszoni offenzíva előkészítésének részeként Kijev mesterségesen visszafogta az Ingulec vízhozamát. Mindez természetesen nem menti fel az orosz felet sem a potenciálisan civil területekre is veszélyt jelentő akciók alól, de be kell látnunk, hogy ez még mindig egy háború, ahol egymás után dőlnek le a morális gátak. A civilizáció kezdete óta a háborúk sosem a finom megoldásaikról voltak híresek és nincs ez most sincs máshogy. Arról nem is beszélve, hogy épp Kijev az, aki folyamatosan tűz alatt tartja az orosz kézen lévő kahovkai vízerőművet, valamint az energodari atomerőművet, amelyek esetében egy potenciálisan bekövetkező katasztrófa jóval súlyosabb károkkal járna világszinten nézve.

Teljes cikk: moszkvater.com

Könyvjelző