Miközben a nyugati vezetők egymásnak gratulálnak, hogy milyen gyorsan és komolyan reagáltak Ukrajna orosz inváziójára, nagy fejtörést okoz, vajon milyen eredményt hoznak ezek a reagálások – kommentálta az eseményeket az Associated Press (AP) amerikai hírügynökség március 11-én.
Az USA, a NATO, és az EU Oroszország gazdaságának megfojtását, és az ukrán harcosok fegyverzését tűzte ki célul. De nem nyilvánvaló, hogy ezzel a két kampánnyal megállíthatják-e a háborút. Senki sem tudja mit forgat a fejében Vlagyimir Putyin elnök, de nincs ok azt hinni, hogy akár a legerősebb intézkedések is eltántorítanák attól a szándékától, hogy az egykori szovjet köztársaságot, amely ma nyugat felé szeretne orientálódni, erőszakkal visszatérítse a Moszkva által kijelölt pályára.
Lehet, hogy nem mondják ki nyíltan, de az USA vezetés, és a NATO szövetségesek vezetése nem látja azt töréspontot, sem gazdasági téren, sem a harcmezőn, ami akkora veszteséget okozna Putyinnak, hogy kénytelen legyen hazarendelni katonáit, Ukrajna vezetőit pedig hagyja szabadon kormányozni.
“Ukrajna soha nem lesz győzelem Putyinnak” – mondta Biden kedden, amikor bejelentette az orosz energia-importtal kapcsolatos USA tilalmat. De Ukrajna nem lesz teljes veszteség Putyinnak sem.
A szankciók és a katonai segítség lehet, hogy hatásos volt arra, hogy lelassítsa az orosz katonai előrenyomulást Ukrajnában, és lehet, hogy eltántorítja Putyint attól, hogy más országokat is célba vegyen. Az is lehet, hogy a támogatás üzenetértékű lesz más középhatalmaknak is, melyeknek szándékában áll kisebb országokat célba venni, és meggátolja őket ebben. De a nyugati politikusok homályosan fogalmaznak azzal kapcsolatban, hogyan végződik majd az ukrajnai konfliktus.
Az egyik legegyenesebb válasz egy harmadrangú USA diplomatától, Victoria Nuland külügyminiszter-helyettestől jött. Kedden azt mondta, hogy a belső nyomás nagyobb hatást fog gyakorolni Putyinra, mint a külső.
“A konfliktusnak akkor lesz vége, ha Putyin rájön, hogy ez a kaland veszélyezteti vezető pozícióját hadserege és saját népe szemében. Kénytelen lesz pályát váltani, máskülönben az orosz nép fogja kézbe venni a dolgokat” – mondta Nuland egy kongresszusi meghallgatáson.
Lindsey Graham, Dél-Karolina állam republikánus szenátora ennél jóval provokatívabb kijelentést tett. Szerinte az orosz népnek meg kellene gyilkolnia Putyint. A Fehér Ház azonnal elhatárolódott a kijelentéstől.
Semmi jele annak, hogy Putyin hatalma megrendült volna. Azzal kapcsolatban is félelmetesen nagy a bizonytalanság, hogy egy atomfegyverekkel rendelkező Putyin hogyan reagálna, ha sarokba szorítanák, és hatalmát igazi veszély fenyegetné.
Senki nem számít egyenes katonai győzelemre Ukrajnában. Annak ellenére, hogy az ukrán harcosok figyelemre méltó teljesítményt nyújtottak védekezés terén, és kitartanak elhatározásuk mellett, hogy addig harcolnak amíg orosz katonák lesznek ukrán földön, hatalmas túlerő ellen küzdenek, és további ádáz küzdelem előtt állnak. A NATO seregei nem fogják megkockáztatni a harmadik világháborút, és nem fognak egy olyan ország háborújához csatlakozni, amely nem is NATO tag.
A diplomáciai megoldás ilyen körülmények között valószínűtlen. Oroszország megerősítette követeléseit az invázió kezdete óta, és a francia, izraeli, török vezetők diplomáciai próbálkozásai mind kudarcba fulladtak. Magasabb szinten az USA és az orosz diplomácia megszakította kapcsolatát, alacsonyabb szinten is csak akkor érintkeznek, amikor kiutasítják egymást országaikból.
“Senki sem tudja, hogy végződik majd ez az egész. Idő kell ahhoz, hogy lássuk, hogyan reagálnak majd az oroszok arra a nyilvánvaló tényre, hogy zsákutcába hajtottak” – mondta Jeff Rathke európai szakértő, a Johns Hopkins egyetem Kortárs Német Tanulmányok Amerikai Intézetének elnöke.
“Amíg az oroszok nem ülnek le komolyan tárgyalni, nem sokat lehet tenni” – fűzte hozzá. Az USÁ-nak és Európának nem szabad önként vállalkozni a tárgyalásra Putyinnal Ukrajnáról, annak ellenére sem, hogy Moszkva gazdasági elszigetelése egyre növekszik, különösen Európában. “A végcélról az ukránoknak kell dönteni” – vélekedett.
“Amíg Putyin hatalmon van, a dolog nem végződhet jól Ukrajna szempontjából” – tartja Ian Kelly, nyugalmazott diplomata, az USA volt grúziai nagykövete, és a Northwestern egyetem nemzetközi kapcsolatokat oktató tanára. “Putyin célja maximalista: Ukrajna adja meg magát. Ezt az ukránok nem fogják elfogadni, és az oroszok nem fogják tudni megvalósítani. A csapatok visszavonása Putyin számára a halál, a gyengeség jele” – fűzte hozzá Kelly.
Antony Blinken, amerikai külügyminiszter tudomásul veszi a Nyugat korlátolt hatáskörét a konfliktus rendezésével kapcsolatban.
“A fontos kérdés, hogy Putyin elnök meghozza-e azt a döntést, hogy mérsékelje azt a veszteséget, amelyet saját népének okozott. Ezt a döntést nem hozhatjuk meg helyette” – jelentette ki Blinken szerdán.
Liz Truss brit külügyminiszter szerint a nyugati válasz tovább is mehet annál, hogy Oroszországot kiszorítsák Ukrajnából.
“Putyinnak buknia kell. A történelemből tudjuk, hogy az agresszorok csak egy dologból értenek, az erőből. Tudjuk, hogy ha nem lépünk fel határozottan, akkor más agresszorok is bátrabbak lesznek, és azt is tudjuk, hogy ha Putyint nem állítjuk meg Ukrajnában, rettenetes következményei lesznek az európai és a globális biztonságra nézve” – mondta Truss.
A sok bizonytalanság közepette az amerikai vezetés csak egy dologban biztos: egy dühös és frusztrált Putyin még több katonát és fegyvert fog bevetni Ukrajnában, és nagyobb vérontás lesz, mielőtt a helyzet normalizálódna.
William Burns, a CIA igazgatója, egykori oroszországi nagykövet azt mondta e héten a törvényhozásban, hogy szerinte Putyin nem számolt az ukránok ellenállásával. Hozzáfűzte, hogy Putyin nemsokára rá fog jönni, hogy nem fogja tudni sem megszállni Ukrajnát, sem egy orosz-barát kormányt felállítani anélkül, hogy évtizedekig ne ütközne véres ellenállásba.
“Ez oda fog vezetni, hogy a következő hetekben Putyin ráerősít, nem fog számolni a civil áldozatokkal, és a városi harcok erősödni fognak” – így Burns.
Az eredeti cikk olvasható: https://apnews.com/article/russia-ukraine-putin-nato-european-union-europe-aca0de34f3644058256f1fc700e2da54
Fordította: Hetényi Balázs
Forrás: Magyar Békekör