Karpatria
2023. 04. 17.
RIASZTÁS ÉS FELHÍVÁS A CSELEKVÉSRE! - Valami bűzlik...Romániában

Jangan berpikir itu hanya di Rumania! Dan kamu masih tidur!

2023. 04. 16.
A szellemhajók sivataga: Az Aral-tenger rejtélyes eltűnése

Alig 30 évvel ezelőtt az Aral-tó a bolygó negyedik legnagyobb belvíztömege volt, 26 000 négyzetmérföldes területet borított a közép-ázsiai Kazahsztán és Üzbegisztán között.

2023. 04. 15.
Az is nagyon merész feltételezés, hogy az emberiség fele életben maradhat a következő évtizedekben

A növekedésre épülő globális ipari civilizáció minden szakember szerint a korlátaihoz közeledik, a fenntartásához lassan nem marad erőforrás a kizsákmányolt természetben.

2023. 04. 15.
Az utolsó szó jogán

Kedves ismerősök, ismeretlenek, barátok és ellenségek: itt az idő, hogy önmagunkba nézzünk, és döntsünk. Döntsünk végre arról, hogy kit és mit szolgálunk tetteinkkel, felszólalásunkkal, gondolatainkkal, élet-képzeletünkkel és életünkkel. Mert mindenki az, akinek a szolgálatában áll.

2023. 04. 15.
Hollandia elszegényedése

Az Agenda 2030 teljes lendülettel halad.

2023. 04. 15.
A szabadság útja – béke, vagy háború?

Az ukajnai háború óta napi szintű közbeszéd lett a háború és béke kérdése. Mindenoldali szakértő és kevésbé szakértő erről beszél, nyilatkozik, mond autentikusnál autentikusabb véleményt.
Végezetül mindenki békepárti.

2023. 04. 14.
Finnország csatlakozik a NATO-hoz egy vészjósló, de találó történelmi coming outban

Biden és más NATO-szurkolótársak viselkedése, akik a héten a "békét" és a "biztonságot" ünneplik Finnországnak a blokkhoz való csatlakozásával, nem csak groteszk.

2023. 04. 14.
Transz aktivistával kampányoltak, most 6 milliárddal kevesebbet ér a cég

A Bud Light anyavállalata, az Anheuser-Busch az italgyártó nagyhatalom anyagilag is megszenvedte, hogy transz aktivistával reklámozta a sörét – számolt be a Post Millennial.

2023. 04. 14.
Magyarország egy csendes zsidó sikertörténet

Európa többi részével ellentétben Magyarországon a zsidók biztonságban vannak és virágzik a zsidó élet – írja Michael O’Shea a Jewish News Syndicate hasábjain.

2023. 04. 14.
Szlovákia meglépte: betiltják az olcsó ukrán gabona feldolgozását és forgalmazását

Hatósági vizsgálattal kiderült: nemhogy emberi, de állati fogyasztásra sem alkalmas a lefoglalt áru. Hazánkban még nem döntöttek erről.

2023. 04. 13.
Zsidóviccet kellett törölni a Pretty Woman-ből

A Micsoda nő című West End musical producerei eltávolítottak egy viccet a forgatókönyvből, miután egy néző panaszkodott, hogy az antiszemita volt.

2023. 04. 12.
A szabad lelkű ember képes a teremtésre

Egy zenész-révésszel beszélgettünk. A „tátos zenész” torokhangokról és az Ördög Nyelvéről mesélt.

Mi lesz ennek a háborúnak a vége?
Olvasási idő: körülbelül 6 perc

Bármi megtörténhet, de az, hogy Putyin veszítsen Ukrajnában, az az egyik legkevésbé valószínű forgatókönyv” – írja a szerző a The American Conservative oldalán, ahol négy lehetséges végkimenetelt vesz sorra.

Az iraki háború idején David Petraeus, későbbi tábornok, a CIA volt igazgatója annyit kérdezett:

„Mi lesz mindennek a végén?” – idézi fel Peter Van Buren, aki szerint egy háború esetén ez mindig sokkal fontosabb kérdés, mint az, hogy miért kezdődtek az összecsapások, és ez az orosz-ukrán háború esetében sincs másképp.

Van Buren úgy véli, először is fontos leszögezni, hogy míg az iraki háborúval az USA egy demokráciát kívánt volna létrehozni a Közel-Keleten, addig Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ennél sokkal egyszerűbb célja van: egy ütközőzónát szeretne maga és a NATO közé. „Nem érdeklik a szívek és elmék. Neki csak össze kell törnie dolgokat”.

„Az ukrajnai háború első napjait a védők iránti rokonszenvtől szabdalt propaganda uralta. Ez céltudatosan az orosz kudarcok hamis érzését és az orosz stratégia félreértését keltette” – írja a szerző, aki szerint az orosz csapatok valójában negyedekre igyekeznek szabni Ukrajnát, ezzel elvágva az ukrán erők utánpótlási lehetőségeit. Ráadásul az sem valószínű, hogy Oroszország kifogyna a gázból, ahogy azt egyesek állítják.

„Ha egy békés ország okostelefonjáról nézi a háborút, az segíthet abban, hogy elhiggye, hogy az orosz támadás rosszul megy, de ez ellentmond a tényeknek”
– írja Van Buren, aki ezután négy lehetséges forgatókönyvet összegez.

A „Mindenkinek Legjobb Forgatókönyv” az lenne, ha az oroszok – talán humanitárius megfontolásból – visszahúzódnának az orosz-nyelvű ukrán területekre, kulcsfontosságú célpontokra. Így Ukrajnát tulajdonképpen kettéosztanák egy ukrán és egy orosz fennhatóságú területté, és ezzel egy új vasfüggöny állna fel.
Ekkor Putyin új területekkel gazdagodna, otthon győzelemről beszélhetne, miközben a NATO is sikerekről kommunikálhatna, legitimizálva saját propagandáját. Európa status quo-ja visszaállna, az olaj és a gáz folyamatosan áramolhatna nyugat felé.

Putyin ezt a stratégiát már világossá tette, amikor a tűzszünetről beszélt: Ukrajna elfogadja a katonai leszerelést, semlegesnek kiáltja ki magát és elveti a NATO-csatlakozást. „Ő nem igazán vágyik a városokra, és nem akar megszállni egy ellenséges lakosságot” – írja az elemző.

 Egy „Második Legjobb Forgatókönyv” az lenne, ha a NATO titkos megegyezésben garantálná, hogy kihagyják Ukrajnát a szövetségükből, és cserében Putyin teljesen vagy részben visszavonulna.
Bár ez nem valószínű, hogy így megtörténhetne, mivel ehhez Oroszországnak földet kellene cserélnie egy nyugati ígéretért. Putyin pedig tudja, hogy egy NATO-csapás kiszoríthatja őt Kelet-Ukrajnából, és ezért nincs késztetése arra, hogy távozzon.

A „Nagyon Rossz Forgatókönyv” esetén Putyin úgy döntene, hogy teljesen megszállja vagy lerombolja Ukrajnát, egy bábkormányt állít fel, valamint a hadseregét egyenesen a lengyel határhoz viszi, ahogy az 1975-ben volt.
„Ez az ötlet csábító lehet Putyin számára. Teljes győzelmet hirdethetne, örökre letudná az ukrán problémát, elkeseredésbe dönthetné NATO-t, félelmet kelthetne az egykori csatlós államokban, és Joe Bident kipenderíthetné állásából, amiben saját állítása szerint a szabad világ vezetője.

„Biden amúgy is túljátszotta a szerepét, és nem ismerte fel, hogy szinte semmi nincs, amivel befolyásolhatná a helyzetet” – állítja Van Buren, majd hangsúlyozza: a szankciók sem állítják meg Putyint.

A „Legrosszabb Forgatókönyv” talán az lenne, ha valaki a NATO-ban úgy döntene, hogy mégis létrehoznak egy repüléstilalmi övezetet vagy egy menekültvédelmi zónát, ahogy azt az egykori Jugoszlávia esetében láttuk.
Márpedig Zelenszkijnek közvetlen nyugati katonai beavatkozásra lenne szüksége a túléléshez, és az amerikai közvélemény nagy része is támogatja egy repüléstilalmi zóna kialakításának ötletét Ukrajna felett. Egy kétségbeesésből fakadó, megjátszott támadás lehetőségét se felejtsük el, nem mellesleg amerikai kémrepülők és drónok már amúgy is a helyszínen vannak.

Vagy képzeljük el azt, hogy egy amerikait elfognak az oroszok, esetleg valós vagy vélt határsértés történik Lengyelországnál – ami NATO beavatkozást kívánna. Vagy születik egy ENSZ-felkérés, hogy „békefenntartó” erők állítsák meg Putyin háborús bűncselekményeit – sorolja a lehetséges váratlan fordulatokat Van Buren, aki cikke végén leszögezi:

„Bármi megtörténhet, de az, hogy Putyin veszítsen Ukrajnában, az az egyik legkevésbé valószínű forgatókönyv” – zárja a szerző.

Forrás: neokohn

 

Könyvjelző