Mielőtt elolvasod a hivatalos verziót, nézd meg a videót!
Az Egészségügyi Világközgyűlés megállapodott arról, hogy meg kell kezdeni a világjárványok elleni küzdelmet célzó megállapodásra irányuló tárgyalásokat
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 194 tagja 2021. december 1-jén konszenzusra jutott azt illetően, hogy az Egészségügyi Világszervezet alapokmányával összhangban meg kell kezdeni egy olyan egyezmény, megállapodás vagy más nemzetközi okmány megszövegezésének, illetve megtárgyalásának folyamatát, amelynek célja a világjárványok hatékonyabb megelőzése, illetve a világjárványokra való jobb felkészültség és reagálás.
Így most létre fognak hozni egy kormányközi tárgyalótestületet, mely az első ülését 2022. március 1-jéig (a munkamódszerekről és az időbeli ütemezésről való megállapodás céljából), a másodikat pedig 2022. augusztus 1-jéig (a munkatervezettel kapcsolatban elért előrehaladás megvitatása céljából) várhatóan megtartja majd. A testület mindezek után, 2023-ban eredményjelentést fog az Egészségügyi Világközgyűlés 76. ülése elé terjeszteni abból a célból, hogy 2024-ig el lehessen fogadni az okmányt.
Miért van szükség nemzetközi okmányra a világjárványokkal kapcsolatosan?
A Covid19-világjárvány globális kihívást jelent: az egyes kormányok vagy intézmények egyedül nem képesek megbirkózni a jövőbeli világjárványok jelentette fenyegetéssel.
Egy egyezmény, megállapodás vagy más nemzetközi okmány a nemzetközi jog értelmében jogilag kötelező erejű. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) keretében elfogadandó, a világjárványok megelőzéséről, illetve a világjárványokra való felkészültségről és reagálásról szóló megállapodás segítene megerősíteni a nemzeti, regionális és globális kapacitásokat, és ezáltal reziliensebbé tenné a világ országait a jövőbeli világjárványokkal szemben.
Egy ilyen okmány továbbá a következő előnyökkel járna:
magasabb fokú, tartós és hosszú távú politikai elkötelezettséget lehetne biztosítani a világ államai, illetve kormányai vezetőinek szintjén
egyértelmű eljárásokat és feladatokat lehetne meghatározni
minden szinten növelni lehetne a köz- és a magánszektor hosszú távú támogatását
javulhatna az egészségügyi szempontok minden vonatkozó szakpolitikai területbe történő beépítése
Olyan környezetet kell létrehoznunk, amelyben a tudományos szakemberek, az egészségügyi dolgozók és a kormányok összefoghatnak egy közös ügyért, és együttműködhetnek annak érdekében, hogy új megoldásokat dolgozzanak ki legértékesebb kincsünk – az egészségünk és az életünk – védelmére.
Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének beszéde a Globális Egészségügyi Csúcstalálkozón, 2021. október 25.
Mi a világjárványokról szóló nemzetközi megállapodás célja?
A világjárványok megelőzéséről, illetve a világjárványokra való felkészültségről és reagálásról szóló nemzetközi okmányra irányuló javaslat a kollektív szolidaritás szellemében, az igazságosság, az inkluzivitás és az átláthatóság elve által vezérelve készül.
Sem az egyes kormányok, sem a globális közösség nem képesek teljes mértékben megelőzni a világjárványok kialakulását. Mindazonáltal a nemzetközi közösségnek sokkal jobban fel kell készülnie az esetleges jövőbeli világjárványokra és sokkal összehangoltabban kell reagálnia azokra az észlelés, a riasztás és a reagálás teljes ciklusa során.
Az okmány meghatározná az ezzel kapcsolatos célokat és alapelveket annak érdekében, hogy strukturálni lehessen a világjárványok elleni küzdelemhez szükséges kollektív fellépést.
A világjárványokról szóló nemzetközi egyezmény, megállapodás vagy más nemzetközi okmány támogatólag hatna a következőkre, illetve a következők állnának a középpontjában:
a világjárványok korai észlelése és megelőzése
a jövőbeli világjárványokkal szembeni reziliencia
reagálás a jövőbeli világjárványokra, mindenekelőtt az orvosi megoldásokhoz, például az oltóanyagokhoz, a gyógyszerekhez és a diagnosztikához való egyetemes és méltányos hozzáférés biztosítása révén
erősebb nemzetközi egészségügyi keretrendszer, amelyen belül a WHO koordináló hatóságként jár el a globális egészségügyi kérdéseket illetően
globális egészségszemlélet, amelyben összekapcsolódik az emberek, az állatok és a bolygónk egészsége
Egy ilyen okmány konkrétabban fokozni tudja a nemzetközi együttműködést több kiemelt területen, például a felügyelet, a riasztások és a reagálás terén, de általában véve a nemzetközi egészségügyi rendszerbe vetett bizalom helyreállítása tekintetében is.
Melyek a fő ösztönzők és előnyök?
A világjárványokkal összefüggő kockázatok jobb felügyelete
A jövőbeli világjárványok megelőzéséhez kulcsfontosságú a kockázatok monitorozása és kiváltképp az állatról emberre terjedő új fertőző betegségekkel kapcsolatos tudás megosztása.
Ezt a következők révén lehetne megvalósítani:
az állatbetegségek azonosításához szükséges laboratóriumi és járványügyi felügyeleti kapacitás növelése minden országban
fokozott globális együttműködés a kutatóközpontok között
az alapkapacitásokra irányuló nemzetközi finanszírozás jobb összehangolása
Jobb riasztási rendszer
Több, az egészségügyi fenyegetések mértékéhez igazodó riasztási szint bevezetésével pontosabbá válna a népegészségügyi veszélyekkel kapcsolatos kommunikáció, ami fokozná a korlátozó vagy az egészségüggyel kapcsolatos intézkedések átláthatóságát és legitimációját.
Az adatgyűjtést és -megosztást szolgáló digitális technológiák és innovatív eszközök, valamint a prediktív elemzések elősegíthetik a valós idejű kommunikációt és a korai figyelmeztetést, amelyek ezáltal gyorsabb reagálást tesznek lehetővé.
Jobb reagálás
Egészségügyi eszközök és szolgáltatások
A Covid19-világjárvány megmutatta, hogy a globális ellátási láncoknak és logisztikai rendszereknek reziliensebbé kell válniuk ahhoz, hogy képesek legyenek megbirkózni a globális egészségügyi fenyegetésekkel. Gondoskodni kell arról, hogy minden ország folyamatosan hozzá tudjon férni a világ bármely részéről származó alapvető eszközökhöz, gyógyszerekhez és felszerelésekhez.
A hatékony készletfelhalmozás globális koordinálása szintén segítheti a világjárványok elleni küzdelmet. A globális egészségbiztonságban további előrelépést jelentene az, ha képesek lennénk orvosi felszereléseket és magasan képzett nemzetközi orvosi csoportokat telepíteni oda, ahol erre szükség van.
Kutatás és innováció
A Covid19-világjárvány rávilágított annak fontosságára, hogy a tudományos közösség haladéktalanul cselekedjen, az ipar pedig képes legyen késlekedés nélkül megnövelni gyártási kapacitásait.
A hatékony és biztonságos orvosi megoldásokat – például az oltóanyagokat, a gyógyszereket, a diagnosztikát és a védőfelszereléseket – célzó kutatásokra, valamint e megoldások kidolgozására és megvalósítására irányuló, globális szinten koordinált megközelítés javítani tudná a kollektív egészségbiztonságot.
A kórokozók, a biológiai minták és a genomikus adatok megosztása, valamint az időben rendelkezésre álló orvosi megoldások (oltóanyagok, kezelések és diagnosztika) kidolgozása elengedhetetlen ahhoz, hogy a világ a jövőben felkészültebben nézhessen szembe a világjárványokkal.
Jobb reagálási mechanizmusok
Az oltóanyagokhoz, a gyógyszerekhez és a diagnosztikához való egyenlőtlen hozzáférés következtében a világjárványok elhúzódhatnak, és nagyobb veszélyt jelenthetnek az emberi életre és egészségre nézve, továbbá társadalmaink és gazdaságaink is nagyobb veszteségeket szenvedhetnek el miattuk.
A megállapodás levonná a következtetéseket a Covid19 elleni küzdelmet szolgáló eszközökhöz való méltányos globális hozzáférés (ACT-A), a COVAX és a Covid19-világjárvány kezdete óta kidolgozott más kollektív eszközök használata során szerzett tapasztalatokból annak érdekében, hogy a jövőbeli világjárványok során méltányosabban lehessen kezelni a globális igényeket.
Jobb végrehajtás
A nemzeti egészségügyi rendszerek rezilienciája kulcsfontosságú a világjárványok elleni küzdelemben. Ahhoz, hogy az egyes országok hatékonyan tudjanak reagálni egy világjárvány kitörésére, olyan nemzeti egészségügyi rendszerrel kell rendelkezniük, amelyre támaszkodhatnak. Ennek biztosítása érdekében robusztusabb országjelentési mechanizmusra van szükség, valamint szélesebb körben kell használni a közös külső értékeléseket, és ezek nyomán hatékonyabb intézkedéseket kell hozni.
A nemzetközi egészségügyi rendszerbe vetett bizalom helyreállítása
A megállapodás biztosítaná, hogy a nemzetközi rendszer átláthatóbb és elszámoltathatóbb legyen, valamint hogy azt nagyobb mértékű közös felelősségvállalás jellemezze.
Ezenfelül alapot jelentene a polgárok felé irányuló jobb kommunikációhoz és tájékoztatáshoz is. A félretájékoztatás gyengíti a közbizalmat, és a népegészségügyi válaszlépések aláásásával fenyeget. A polgárok bizalmának helyreállítása érdekében konkrét intézkedéseket kell előirányozni annak érdekében, hogy világszerte javuljon a megbízható és pontos információk áramlása, és globálisan kezelni lehessen a félretájékoztatás problémáját.
Forrás: Az EU Tanácsa