Karpatria
2022. 03. 24.
Járványok között, választás előtt népszámlálódunk

SZÉKELYFÖLD választások előtt
Kovács Nemes László tudósítása
2022.03.20.

2022. 03. 23.
Egy igaz keresztény ne a tolvajokra szavazzon!

 "Az ország ezeréves történetének legkorruptabb kormányát" tartják hatalmon a határon túli magyarok.Vitán vett részt kedd este Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje az április 3-i választáson egy kolozsvári kávézóban. 

2022. 03. 23.
Csak rubelben fizethetik ki az orosz gázt az Oroszországgal barátságtalan országok

Oroszország ezentúl csak rubelben fogad el fizetést a “barátságtalan országokba” irányuló gázexportért – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdai kormányülésén.

2022. 03. 23.
Az erdélyi magyarok szavazatai úgy keringenek, mint gólyafos a levegőben!

Naponta több tucat erdélyi keres meg a következő panaszokkal: úgy kapott szavazólapot a magyarországi választásokra, hogy nem is kért ilyent. Fogalma sincs, honnan van meg a címe, ki és miért használja politikai célokra – írta közösségi oldalán Parászka Boróka erdélyi újságíró.

2022. 03. 22.
David Stockman: Pearl Harbor, még mit nem!

Már kezdtünk belefáradni ebbe a Zelenszkij bohócba, de az a merő pimaszság, hogy Ukrajna szorult helyzetét Pearl Harborral vagy szeptember 11-ével hasonlítjuk össze, felháborító. 

2022. 03. 22.
A kettős mérce mint hivatalos háborús megközelítés

Nos, ne vegyék sértésnek, de amit itt olvasok, azt csak egy dolognak lehet nevezni - rasszizmusnak. Andrei Gușă írása

2022. 03. 22.
Ha hozzászoktál már a háború híreihez...

... akkor kezdődhet szép lassan adagolva újból a vírusőrület.

2022. 03. 22.
Vendégszeretet ukrán módra

„Kedves menekültek! Itt csak ukránul beszélnek, mert ez Ukrajna. Ha nem tudod hogyan, hát tanulj. Ez fontos nekünk."

2022. 03. 22.
Hiába képzelik nőnek magukat, nem léphetik át a határt az ukrajnai transzkreatúrák

Nem engedtek át több száz menekült "transznemű nőt" az ukrán határon, mert az útlevelükben még mindig a születési nevük és nemük szerepelt, közölte a BBC helyi karitatív szervezetekre hivatkozva.

2022. 03. 22.
Az arab olajtermelők készek tönkretenni az USA-t

Kína nyilvánvalóan oroszbarát semlegességgel foglal állást, és az arab olajtermelők közeledése arra utal, hogy nemcsak Moszkvának és Pekingnek van elege a totális amerikai diktátummal rendelkező egypólusú világból.

2022. 03. 22.
Román sajtó Ukrajna feltételezett felosztási tervéről

A volt lengyel miniszterelnök-helyettes robbanásveszélyes elméletet indít: Oroszország-Lengyelország-Magyarország titkos "terve" Ukrajna felosztására.

2022. 03. 22.
A kormányzati felhő célja, hogy civil álca alatt az összes állami szoftverrendszer kulcsát és a román állampolgárok összes adatát átadja az SRI-nek és az STS-nek

Súlyos vádak a 375 millió eurós kormányzati felhővel kapcsolatban: az SRI és az STS diszkrecionális ellenőrzést kapna a polgárok adatai felett - állítja a CEO informatikai vezérigazgatója.

Semlegesség helyett oldalt választanak a skandináv országok
Olvasási idő: körülbelül 5 perc

Rengeteg minden átírt az orosz-ukrán háború az európai biztonságpolitikában. Európa területén ismét háború dúl.

Semlegesség helyett oldalt választanak a skandináv országok

Németország hosszú évitizedek “pacifista” politikáját feladva fegyverkezésbe kezd (amivel borítékolhatóan ugyanerre ösztönzi majd Franciaországot és Lengyelországot is). Megváltozott a helyzet Svédországban és Finnországban, ahol ismét terítékre került a NATO-tagság.

Finnország e tekintetben különösen érdekes eset. A “finnországosítás” kifejezés a deklarált semlegesség egyik szakkifejezéseként került bele a zsargonba. Finnország elég közeli kapcsolatot ápolt közvetlen szomszédjával, a Szovjetunióval egy 1948-ban köttetett szerződésnek köszönhetően, amelyben Helsinki vállalta, hogy semleges marad. Félreértés ne essék, Finnországnak bár ma is van közös határa Oroszországgal, az nem jelent “stratégiai mélységet”, vagyis rajta keresztül nem indulhat olyan erős offenzíva, ami veszélyes lenne Oroszországra nézve. Ukrajna más eset, az az orosz felfogásba nyílt stratégiai seb.

A másik, viszonylagos semlegességet vállaló ország Svédország volt. Bár a svédek történelmi ellenfelei voltak az oroszoknak (az elmúlt évszázadokban többször is összecsaptak a Balti-tenger ellenőrzéséért), ám 1809 óta nem volt köztük közvetlen összetűzés. Finnország és Svédország 1994-ben csatlakoztak az EU-hoz, ugyanebben az évben a NATO Békepartnerségi programjához.

Ez a program lényegében arról szólt, hogy a volt szovjet (vagy semleges) országok együttműködhessenek a NATO-val. Az első csapás Oroszország a Szovjetunió felbomlását követően saját gazdasági problémáival volt elfoglalva.
Putyin elnök regnálása alatt azonban sikerült megerősödnie, és 2008-ban megmutatta, hogy még képes megvédeni saját érdekeit: Grúziával folytatott háborúja rákényszerítette a NATO-t, hogy komolyabban vegye a balti államok (Észtország, Litvánia, Lettország) biztonsági igényeit. A grúz események Finnország és Svédország hozzáállására is hatással voltak.
2014-ben, a Krím megszállásával a helyzet végérvényesen megváltozott. Svédország és Finnország úgy döntött, hogy az orosz fenyegetés miatt szorosabbra fűzik katonai együttműködésüket, bár még nem akarták kezdeményezni a NATO-tagságot. Az oroszok azonban egyre a NATO felé lökték a két országot.
Különösen Svédországot, amelyenek felségvizeit és légterét is több ízben megsértette az orosz hadsereg 2014 óta. Legutóbb épp március 2-án. Emellett orosz drónok repültek el Norsborg melletti vízkezelő központ és több atomerőmű felett.

Az invázió sok mindent megváltoztatott Az Ukrajna elleni orosz invázió alapvetően változtatja meg a két ország hozzáállását a NATO-tagsággal szemben. Még az invázió előtt egy felmérés azt mutatta, hogy a Svédek 42 százaléka támogatja a tagságot, 37 százaléka ellenzi. Érdekes változást hoz majd egy újabb felmérés, ami már az ukrajnai eseményeket hatását is mutatja majd.

Finnországnál a váltás nagyobb. Az oroszokhoz sok gazdasági szálon kötődtek és földrajz közelségük miatt eddig a többség ellenezte az esetleg túlságosan “provokatív” NATO-tagságot. Ám most, hogy egy másik szomszédos országot lerohant Oroszország, itt is változás: a friss felmérések szerint a történelem során először a lakosság többsége, 53 százaléka támogatná a NATO-tagságot. Korábban ez csak 28 százalék volt. A NATO-csatlakozásról szóló referendum petícióját pár nap alatt 50 ezren írták alá.
Mindkét országban már része a politikai retorikának a NATO-tagság kérdése, hajlandók fegyvereket szállítani Ukrajnának.

Forrás: KÖRKÉP.SK

Könyvjelző