Karpatria
2022. 07. 16.
Ukrajna azonnali elhagyására szólította fel állampolgárait az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége

Az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége biztonsági okokból felszólította az amerikaiakat, hogy azonnal hagyják el Ukrajnát. Ez áll a diplomáciai képviselet hivatalos honlapján közzétett közleményben.

2022. 07. 16.
Budaházy Edda: Elvárom a magyar rendőrségtől a szigorú fellépést

2002-ben, az Erzsébet híd 2 órán keresztül tartó lezárása alkalmával Budaházy György és társai ellen büntetőeljárás indult engedély nélküli demonstráció, közérdekű üzem megzavarása és garázdaság ellen, amely végén el is ítélték őket, nem úgy, mint annak idején a napokig tartó taxisblokád résztvevőit.

 

2022. 07. 16.
Mit tehet egy felelős vezető, ha az irányítása alatt szabadul el egy ágyúgolyó?

Gondolatok a Dévai Szent Ferenc Alapítványnál kibontakozó pedofil botrány margójára.

2022. 07. 16.
Az elmaradt szembenézésről…

Nem akarunk róla tudomást venni, hogy oldaltól függetlenül az értelmiségünk, politikusaink, a nemzetközi intézményeink egészen egyszerűen elárultak minket.

2022. 07. 15.
Kell egy kis áramszünet...

...ja, nem, most nem a várható jövőképre célozunk!

2022. 07. 13.
LEMONDOTT VIRRASZTÓ ZSOLT, ZALA MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARAI TISZTSÉGÉRŐL

Végre egy gerinces ember!

2022. 07. 12.
Carrie Madej doktornő a szuri és a tr@nszhumanizmus kapcsolatáról...

és ez nem összeesküvés elmélet,itt tartunk sajnos,bármennyire is hihetetlennek tűnik.

2022. 07. 12.
Lázadnak a holland gazdák: az elit elleni felkelés globális méretűvé vált

„A munkásosztálybeli emberek népfelkelése az elit és annak értékei ellen zajlik – és ez az egész világon átível. A közép- és alsóbb osztályok egyre nagyobb ellenállást tanúsítanak azzal szemben, amit Rob Henderson az elit „luxushitének” nevezett, mivel a hétköznapi emberek felismerik, hogy ez milyen károkat okoz nekik és közösségeiknek”

2022. 07. 11.
Az AUR felszólítja a kormányt, hogy avatkozzon be a 18 éven aluli magyar válogatott és az úgynevezett székelyföldi csapat közötti labdarúgó-mérkőzés ügyében

A nemzetbiztonságot fenyegető valós veszélyről van szó. Gyorsan be kell avatkoznunk, mielőtt a dolgok teljesen kicsúsznak a kezünkből.

2022. 07. 11.
Ezeken a helyeken van a legnagyobb esélye átvészelni a civilizáció összeomlását

Egy, az ipari civilizáció állapotát vizsgáló új tanulmány szerint a mérsékelt övi szigetek biztosítják a legjobb esélyt a túlélésre abban az esetben, ha az általunk ma ismert rendszer összeomlik.

2022. 07. 11.
Litvánia nem hátrál, folytatódik a kalinyingrádi csörte

Litvánia hétfőn kiterjesztette a területén keresztül Oroszország balti exklávéja, Kalinyingrád felé irányuló kereskedelemre vonatkozó korlátozásokat, mivel Moszkva ellen újabb, korábban már bejelentett európai uniós szankciók léptek hatályba.

Teljesen megváltozhat Izrael szerepe az orosz–ukrán háborúban
Olvasási idő: körülbelül 7 perc

Drámaian megváltozhat Izrael és Oroszország viszonya, miután az oroszok kiutasították a Zsidó Ügynökséget az országból.

Teljesen megváltozhat Izrael szerepe az orosz–ukrán háborúban

Oroszország utasította a Zsidó Ügynökséget, vagyis a Szochnutot, hogy azonnal szüntesse be minden tevékenységét az ország területén – írja a Jerusalem Post. A döntés hátterében az egyre romló orosz–izraeli viszony állhat. A Zsidó Ügynökség a világ legnagyobb nonprofit zsidó szervezete, melyet 1929-ben hozott létre a Cionista Világszervezet (WZO), elsődleges célja az alijázás, a zsidó származású emberek Izraelbe vándorlásának, az alijázásnak az elősegítése.

Ukrajna szinte a háború eleje óta kéri Izraelt, hogy küldjön fegyvereket és ítélje el az orosz inváziót. Ezt azonban jó pár körülmény bonyolítja. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már zsidó származásával is élő cáfolata a dogmatikusan hajtogatott orosz szlogennek, hogy Ukrajnát nácik irányítják. Ez önmagában akár meg is könnyíthetné a zsidó állam és Ukrajna közti viszony alakulását, ám Zelenszkij – diplomatikusan ugyan, de – többször szemrehányóan sürgette az izraeli vezetést, hogy adjon országának Vaskupola-rakétarendszer állomásokat.

Már az is megérne egy misét, hogy mi haszna lenne az elhárítórendszernek egy olyan környezetben, mint az ukrán hadszíntér. Izrael kis ország, néhány telepített állomással megvédhető a Gázai-övezetből kilőtt kezdetleges rakéták nagy részétől a déli régió. Egy-egy állomás 150 négyzetkilométernyi terület védelmére alkalmas. A Vaskupola a hatalmas ukrán síkságon, a sokkal szofisztikáltabb orosz rakétarendszerekkel szemben már egészen más esélyekkel indulna. Ráadásul egyetlen rakéta megsemmisítése 100–150 ezer dollár, vagyis nagyjából 40–60 millió forint, egy állomás felállítása pedig 50 millió dollár, vagyis közel 20 milliárd forint. Ez pedig még a jelentős amerikai támogatás mellett is komoly tétel volna.

Más a helyzet Izrael északi részén, ahol a Hezbollah jóval nagyobb és sokkal korszerűbb arzenálja jelent fenyegetést és itt kilyukadunk az izraeli–orosz viszonyt befolyásoló másik fontos tényezőnél. Izrael számára kulcskérdés, hogy időről-időre csapást tudjon mérni az Iránból a libanoni Hezbollahnak címzett fegyver- és haderő-utánpótlási vonalakra. Ehhez azonban be kell hatolniuk a szír légtérbe. Oroszország 2015-ös beavatkozásával a szír polgárháborúba viszont megváltoztak az erőviszonyok és ilyesfajta akciókhoz legalábbis nem árt az oroszok hallgatólagos beleegyezése. 2017 óta erre több mint 400 alkalommal került sor.

Az oroszok és az izraeliek közötti viszony azonban a háború óta jelentősen megromlott még annak ellenére is, hogy a zsidó állam továbbra sem szállít fegyvert Ukrajnának. Több ezres tüntetések voltak Ukrajna mellett, Izrael pedig jelentős humanitárius segítséget nyújt az országnak, több izraeli önkéntes pedig harcol is az ukránok oldalán.


Izrael azon kevés, a nyugati szövetségesi rendszerbe tartozó állam közé tartozik, ahol még nem léptettek életbe szankciókat Oroszországgal szemben, Naftali Bennett miniszterelnök pedig nem ítélte el nyilvánosan az orosz inváziót. A körülmények azonban időközben megváltoztak. Az orosz–izraeli viszony május elején váltott igazán lejtmenetbe, amikor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Hitlerben csörgedező zsidó vérről kezdett delirálni nagy nyilvánosság előtt, és ezt már hivatalosan is kikérte magának az izraeli vezetés.

Az oroszok pedig éppen ezzel egy időben szerveztek üzenetértékű találkozókat palesztin vezetőkkel. Telefonon beszélt Mahmud Abbasz és Vlagyimir Putyin, majd Szergej Lavrov kezdeményezett eszmecserét a Gázai-övezetet uraló Hamasz vezetőjével Iszmail Hanijével, majd Moszkvába látogatott a szervezet Egyiptomban élő prominens tagja, Musza Abu Marzouk, annak ellenére, hogy Hamasz szerepel az Oroszországban terrorszervezetként számontartott csoportok listáján.

És persze az sem fog sokat segíteni a kapcsolatokon, hogy Jair Lapid, aki külügyminiszterként kormányoldalról először ítélte el az oroszok által Ukrajnában elkövetett háborús bűnöket, pár napja már Izrael miniszterelnöke.

A Zsidó Ügynökségre vonatkozó mostani döntés az Oroszországból éppen alijázni készülő több ezer zsidó származású állampolgárt, akik már a megfelelő papírokkal a kezükben szinte csak arra várnak, hogy a szankciók által jelentősen megritkult nemzetközi járatok egyikével eljuthassanak Izraelbe, megakadályozhatja abban, hogy elhagyják Oroszországot. Ez pedig jelentős nyomás alá helyezi majd az izraeli kormányt is, hiszen az ország történelmének egyik legfontosabb eleme volt mindig is a nehéz helyzetben lévő diaszpóra kimenekítése.

Ha az ügynökségnek tényleg be kell fejeznie a munkát, az azt jelenti, hogy a Szovjetunió 30 évvel ezelőtti összeomlása után újra illegálissá válhat az Izraelbe kivándorlás.

Az izraeli bevándorlási és integrációs miniszter, Pnina Tamano-Shata szerint továbbra is dolgoznak rajta, hogy a Zsidó Ügynökség folytathassa munkáját, mert „az alija az orosz zsidók alapjoga és ezt a jogot nem hagyjuk elveszni”.

Az orosz–izraeli viszony további romlása persze nem jelenti önmagában és azonnal az izraeli–ukrán kapcsolatok ugrásszerű javulását, hiszen fegyverek várhatóan ezután sem fognak érkezni a zsidó államból az ukrán haderő számára. Sokat számít az is, hogyan sikerülhet Izraelnek hosszú távon kiaknáznia azokat a gázmezőket, melyek izraeli tulajdonjogát egyelőre Libanon vitatja. Soktényezős egyenlet, amelyben egyelőre az orosz zsidók jártak a legrosszabbul.

Forrás: HVG

Könyvjelző