Karpatria
2023. 04. 17.
RIASZTÁS ÉS FELHÍVÁS A CSELEKVÉSRE! - Valami bűzlik...Romániában

Jangan berpikir itu hanya di Rumania! Dan kamu masih tidur!

2023. 04. 16.
A szellemhajók sivataga: Az Aral-tenger rejtélyes eltűnése

Alig 30 évvel ezelőtt az Aral-tó a bolygó negyedik legnagyobb belvíztömege volt, 26 000 négyzetmérföldes területet borított a közép-ázsiai Kazahsztán és Üzbegisztán között.

2023. 04. 15.
Az is nagyon merész feltételezés, hogy az emberiség fele életben maradhat a következő évtizedekben

A növekedésre épülő globális ipari civilizáció minden szakember szerint a korlátaihoz közeledik, a fenntartásához lassan nem marad erőforrás a kizsákmányolt természetben.

2023. 04. 15.
Az utolsó szó jogán

Kedves ismerősök, ismeretlenek, barátok és ellenségek: itt az idő, hogy önmagunkba nézzünk, és döntsünk. Döntsünk végre arról, hogy kit és mit szolgálunk tetteinkkel, felszólalásunkkal, gondolatainkkal, élet-képzeletünkkel és életünkkel. Mert mindenki az, akinek a szolgálatában áll.

2023. 04. 15.
Hollandia elszegényedése

Az Agenda 2030 teljes lendülettel halad.

2023. 04. 15.
A szabadság útja – béke, vagy háború?

Az ukajnai háború óta napi szintű közbeszéd lett a háború és béke kérdése. Mindenoldali szakértő és kevésbé szakértő erről beszél, nyilatkozik, mond autentikusnál autentikusabb véleményt.
Végezetül mindenki békepárti.

2023. 04. 14.
Finnország csatlakozik a NATO-hoz egy vészjósló, de találó történelmi coming outban

Biden és más NATO-szurkolótársak viselkedése, akik a héten a "békét" és a "biztonságot" ünneplik Finnországnak a blokkhoz való csatlakozásával, nem csak groteszk.

2023. 04. 14.
Transz aktivistával kampányoltak, most 6 milliárddal kevesebbet ér a cég

A Bud Light anyavállalata, az Anheuser-Busch az italgyártó nagyhatalom anyagilag is megszenvedte, hogy transz aktivistával reklámozta a sörét – számolt be a Post Millennial.

2023. 04. 14.
Magyarország egy csendes zsidó sikertörténet

Európa többi részével ellentétben Magyarországon a zsidók biztonságban vannak és virágzik a zsidó élet – írja Michael O’Shea a Jewish News Syndicate hasábjain.

2023. 04. 14.
Szlovákia meglépte: betiltják az olcsó ukrán gabona feldolgozását és forgalmazását

Hatósági vizsgálattal kiderült: nemhogy emberi, de állati fogyasztásra sem alkalmas a lefoglalt áru. Hazánkban még nem döntöttek erről.

2023. 04. 13.
Zsidóviccet kellett törölni a Pretty Woman-ből

A Micsoda nő című West End musical producerei eltávolítottak egy viccet a forgatókönyvből, miután egy néző panaszkodott, hogy az antiszemita volt.

2023. 04. 12.
A szabad lelkű ember képes a teremtésre

Egy zenész-révésszel beszélgettünk. A „tátos zenész” torokhangokról és az Ördög Nyelvéről mesélt.

Terrorállam, háborús bűnök
Olvasási idő: körülbelül 6 perc

Dominic Raab, Nagy-Britannia miniszterelnök-helyettese Vlagyimir Putyin orosz elnöknek címezve azt mondta, hogy háborús bűnökkel kapcsolatos eljárásra számíthat.

Dominic Raab, Nagy-Britannia miniszterelnök-helyettese Vlagyimir Putyin orosz elnöknek címezve azt mondta, hogy háborús bűnökkel kapcsolatos eljárásra számíthat, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig terrorista államnak nevezte Oroszországot, miután a Belgorodból indított szárnyas rakéta becsapódott Harkov főterére.

Ahhoz, hogy a kielentéseket értékeljük, először is tisztában kell lenni azzal, hogy mit is jelentenek ezek a szavak. Miután ebben a kontextusban ezek jogi kategóriák, így utánanéztünk, hogy pontosan mit is tekintünk háborús bűnnek, illetve terrorizmusnak.

A nemzetközi joggal foglalkozók elég komoly egyetértésben vannak abban, hogy Oroszország megsértette az ENSZ Alapokmánya 2. cikkének 4. bekezdésében foglaltakat, miszerint:

„A Szervezet összes tagjainak nemzetközi érintkezéseik során más állam területi épsége vagy politikai függetlensége ellen irányuló (…) erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától tartózkodniuk kell.”

Ezt még akkor is helytállónak ítélik meg, ha az orosz elnök – amikor bejelentette az orosz csapatok határátlépését (most nevezzük így) – önvédelemre, a szakadár köztársaságok önvédelemhez való jogára, illetve az ukrán népirtásra hivatkozott. Ennek oka az – mint mondják -, hogy bár az ukránok a nyelvörvénnyel, az oktatási törvénnyel, vagy éppen a közigazgatás átszervezésével ugyan nem feltétlenül jártak el jogszerűen, de cselekedeteik nem merítik ki a genodícium (népirtás) fogalmát.

A szakadár köztársaságok védelme jobb érvnek tűnik, de ezzel meg az a probléma a jogászok szerint, hogy – miután Oroszország egész Ukrajnát támadja – nem teljesül az arányosság elve, a beavatkozások ugyanis olyan területekre is kiterjednek, amelyek nem tartoznak még csak a vitatott területek sorába sem, ahogy például tudunk a tényleges frontvonal, illetve a belső ukrán államigazgatási határok esetében egyfajta vitáról.

Igen ám, de az, hogy az ENSZ alapokmányát sértő módon egy ország fegyveres támadást intéz a másik ellen, önmagában még nem háborús bűncselekmény, azzá csak akkor válik, ha a hadijogot súlyosan megsértik. Például, ha bizonyíthatóan a civil lakosságot célozzák a támadások, vagy éppen szándékosan olyan vegyi, vagy nukleáris szennyezést okoznak, melyek sokezer, vagy akár millió ember életét is veszélyezteti. Ezért tartották fontosnak közölni az oroszok a Csernobil erőmű elfoglalása idején, hogy védeni akarják az objektumot és nem támadni, és ezért történt meg, hogy Moszkva felszólította Kijevet, hogy evakuálja – még az orosz támadás előtt – a város polgári lakosságát.

Az tehát egyáltalán nem egyértelmű, hogy Putyin háborús bűnös lenne, de mi van a terrorállam kifejezéssel?

A terrorizmus alapvetően félelemkeltés, de nem abban az értelemben, ahogy azzal a mindennapi életben találkozunk. Egy kocsmai verekedésben az összeszólalkozók egymás irányába igyekeznek (elsősorban) félelmet generálni, de a terrorizmusnál ez teljesen másként működik! Az erőszak közvetlen áldozatai, kárvallottai legfeljebb csak szimbolikus kapcsolatban állnak az akció valódi céljával, kiválasztásuk másodlagos jelentőségű, legtöbbször véletlenszerű.

A véletlenszerűséget kizárnánk, ahogy azt is, hogy a kárvallottak csak szimbolikus kapcsolatban voltak a támadás valódi céljával, hiszen az említett szárnyas rakéta egy kormányépületbe, egy közigazgatási egységbe csapódott be, ahonnan akár Harkov védelmét is irányíthatták. Persze nem tudjuk pontosan, az utóbbi gondolat csak feltételezés, ugyanakkor véleményünk szerint ebben az esetben nem merül fel a terrorizmus vádja.

Meg kell jegyeznünk, hogy mindez pusztán jogi fejtegetés volt, mert a józan ész természetesen azt mondatja velünk, hogy minden egyes elveszett emberélet, minden anyagi és erkölcsi kár óriási baj, és ennek a történetnek soha nem szabad lett volna idáig jutnia.

Az pedig, hogy ki és miért felelős – ahogy az már csak a nagy történelmi fordulópontok esetében lenni szokott… – soha nem lesz egyértelmű. Az, amikor országok fegyverekhez nyúlnak, egy olyan végső megoldás, aminek mindig megvannak a maga előzményei, és – utólag persze… – mindig kiderül, hogy ideje korán kellett volna más irányba terelni az eseményeket!

Forrás: Itthonról haza

Könyvjelző