Karpatria
2022. 07. 05.
Leállhat a román autópályaépítés jelentős része

Umbrarescu vállalat abbahagyja a munkát az összes autópálya-építkezésen, 140 km-en, mert az állam nem módosítja a szerződésekben szereplő árakat, tekintettel az építőanyagok árának emelkedésére.

2022. 07. 05.
Teljesen megváltozhat Izrael szerepe az orosz–ukrán háborúban

Drámaian megváltozhat Izrael és Oroszország viszonya, miután az oroszok kiutasították a Zsidó Ügynökséget az országból.

2022. 07. 05.
Putyin háborúja - radikálisan újra kell szabni Európát

Washington segítsége nélkül már az orosz zászló lobogna Lvivben és Odesszában. Mostantól az európai integrációt nem a konfliktusok elkerülésének vágya, hanem a veszélyes világban való sikeres navigálás igénye kell, hogy vezesse. Káncz Csaba jegyzete.

2022. 07. 05.
„Cukkolta” a bocsot, hamar megjelent az anyamedve. Tanulság: a medve nem játék.

Emberre támadt egy anyamedve hétfő éjjel Tusnádfürdőn, a 47 éves magyar állampolgárságú férfi ugyanis nemcsak, hogy megközelítette, de egyes beszámolók szerint meg is érintette a vadállat egyik bocsát.

2022. 07. 05.
Feszültség a román határon. Tiraszpol megfenyegette Moldovát az EU katonai segélyígérete után

Tiraspol ingerültségére a moldovai hadsereg korszerűsítésére bejelentett 40 millió eurós uniós támogatás közepette került sor.

2022. 07. 05.
A negyedik hatalmi ág nem a média, hanem a közvélemény. 33 probléma egy táblázatban -Vukics Ferenc írása 

„Pontatlan, de igen elterjedt megfogalmazás, hogy a sajtó a negyedik hatalom. A negyedik hatalom azonban a nyilvánosság, melynek a sajtó csak az egyik eszköze.” (Bodor Pál közíró, Zalai Hírlap, 1991. október 26.)

2022. 07. 05.
Tizennyolc tudós alapjaiban zúzta szét a német járványkezelést

Megsemmisültek a német járványügyi intézkedések: elégtelen adatközlés, átláthatatlan döntéshozatal, zéró bizonyíték a hatásukra.

2022. 07. 05.
Oroszország és Fehéroroszország kihagyja az idei zsidó olimpiát

Oroszország és Fehéroroszország Izraelbe alijázó sportolói egy különleges zászló alatt versenyezhetnek majd.

2022. 07. 04.
Inkább meghalok mint hogy letöröljem a „sértő” üzenetet

Jordan Peterson éles kritikát adott ki a Twitterről, miután a közösségi média platform a héten kitiltotta őt. Zárolták Peterson fiókját, miután posztolta gondolatait Elliot Page transznemű színésznőről.

2022. 07. 04.
Lengyelország Ukrajna nyugati részének annektálását készíti elő

A lengyelek és az ukránok között akkora a feszültség, hogy azt sem a NATO, sem Oroszország nem tudja majd feloldani.

2022. 07. 04.
Tüntetők zárták le az Erzsébet hidat: kegyelmet követeltek Budaházyéknak

117 perc a 117 évért – Szabadságot Budaházynak! Szabadságot a politikai foglyoknak!

2022. 07. 04.
A belarusz haderő egyesült az orosz hadsereggel

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a belarusz népre nézve veszélyes, hogy elnökük ilyen kijelentéseket tesz. A Belarusz határhoz közeli ukrajnai Lviv polgármestere összehívta a város vezetését, hogy kidolgozzanak egy vészhelyzeti tervet, ha a háborús helyzet eszkalálódna a környéken.

Terrorállam, háborús bűnök
Olvasási idő: körülbelül 6 perc

Dominic Raab, Nagy-Britannia miniszterelnök-helyettese Vlagyimir Putyin orosz elnöknek címezve azt mondta, hogy háborús bűnökkel kapcsolatos eljárásra számíthat.

Terrorállam, háborús bűnök
Találkozó Alekszandr Lukasenko Fehérorosz Köztársaság elnökével

Dominic Raab, Nagy-Britannia miniszterelnök-helyettese Vlagyimir Putyin orosz elnöknek címezve azt mondta, hogy háborús bűnökkel kapcsolatos eljárásra számíthat, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig terrorista államnak nevezte Oroszországot, miután a Belgorodból indított szárnyas rakéta becsapódott Harkov főterére.

Ahhoz, hogy a kielentéseket értékeljük, először is tisztában kell lenni azzal, hogy mit is jelentenek ezek a szavak. Miután ebben a kontextusban ezek jogi kategóriák, így utánanéztünk, hogy pontosan mit is tekintünk háborús bűnnek, illetve terrorizmusnak.

A nemzetközi joggal foglalkozók elég komoly egyetértésben vannak abban, hogy Oroszország megsértette az ENSZ Alapokmánya 2. cikkének 4. bekezdésében foglaltakat, miszerint:

„A Szervezet összes tagjainak nemzetközi érintkezéseik során más állam területi épsége vagy politikai függetlensége ellen irányuló (…) erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától tartózkodniuk kell.”

Ezt még akkor is helytállónak ítélik meg, ha az orosz elnök – amikor bejelentette az orosz csapatok határátlépését (most nevezzük így) – önvédelemre, a szakadár köztársaságok önvédelemhez való jogára, illetve az ukrán népirtásra hivatkozott. Ennek oka az – mint mondják -, hogy bár az ukránok a nyelvörvénnyel, az oktatási törvénnyel, vagy éppen a közigazgatás átszervezésével ugyan nem feltétlenül jártak el jogszerűen, de cselekedeteik nem merítik ki a genodícium (népirtás) fogalmát.

A szakadár köztársaságok védelme jobb érvnek tűnik, de ezzel meg az a probléma a jogászok szerint, hogy – miután Oroszország egész Ukrajnát támadja – nem teljesül az arányosság elve, a beavatkozások ugyanis olyan területekre is kiterjednek, amelyek nem tartoznak még csak a vitatott területek sorába sem, ahogy például tudunk a tényleges frontvonal, illetve a belső ukrán államigazgatási határok esetében egyfajta vitáról.

Igen ám, de az, hogy az ENSZ alapokmányát sértő módon egy ország fegyveres támadást intéz a másik ellen, önmagában még nem háborús bűncselekmény, azzá csak akkor válik, ha a hadijogot súlyosan megsértik. Például, ha bizonyíthatóan a civil lakosságot célozzák a támadások, vagy éppen szándékosan olyan vegyi, vagy nukleáris szennyezést okoznak, melyek sokezer, vagy akár millió ember életét is veszélyezteti. Ezért tartották fontosnak közölni az oroszok a Csernobil erőmű elfoglalása idején, hogy védeni akarják az objektumot és nem támadni, és ezért történt meg, hogy Moszkva felszólította Kijevet, hogy evakuálja – még az orosz támadás előtt – a város polgári lakosságát.

Az tehát egyáltalán nem egyértelmű, hogy Putyin háborús bűnös lenne, de mi van a terrorállam kifejezéssel?

A terrorizmus alapvetően félelemkeltés, de nem abban az értelemben, ahogy azzal a mindennapi életben találkozunk. Egy kocsmai verekedésben az összeszólalkozók egymás irányába igyekeznek (elsősorban) félelmet generálni, de a terrorizmusnál ez teljesen másként működik! Az erőszak közvetlen áldozatai, kárvallottai legfeljebb csak szimbolikus kapcsolatban állnak az akció valódi céljával, kiválasztásuk másodlagos jelentőségű, legtöbbször véletlenszerű.

A véletlenszerűséget kizárnánk, ahogy azt is, hogy a kárvallottak csak szimbolikus kapcsolatban voltak a támadás valódi céljával, hiszen az említett szárnyas rakéta egy kormányépületbe, egy közigazgatási egységbe csapódott be, ahonnan akár Harkov védelmét is irányíthatták. Persze nem tudjuk pontosan, az utóbbi gondolat csak feltételezés, ugyanakkor véleményünk szerint ebben az esetben nem merül fel a terrorizmus vádja.

Meg kell jegyeznünk, hogy mindez pusztán jogi fejtegetés volt, mert a józan ész természetesen azt mondatja velünk, hogy minden egyes elveszett emberélet, minden anyagi és erkölcsi kár óriási baj, és ennek a történetnek soha nem szabad lett volna idáig jutnia.

Az pedig, hogy ki és miért felelős – ahogy az már csak a nagy történelmi fordulópontok esetében lenni szokott… – soha nem lesz egyértelmű. Az, amikor országok fegyverekhez nyúlnak, egy olyan végső megoldás, aminek mindig megvannak a maga előzményei, és – utólag persze… – mindig kiderül, hogy ideje korán kellett volna más irányba terelni az eseményeket!

Forrás: Itthonról haza

Könyvjelző