Karpatria
2022. 10. 01.
Súlyos csapás Ukrajnának!

Jelenleg nincs helyük a NATO-ban.

2022. 09. 30.
Nem akarunk számok lenni, emberi lények vagyunk!

Megtámadták az identitásunkat, családi, vallási értékeinket és a nemzeti szuverenitásunkat! Meg fogjuk védeni az emberi értékeket!

2022. 09. 30.
Ennyit ér Brüsszelnek a demokrácia...

Ennyire tartják tiszteletben a választók akaratát…

2022. 09. 30.
Az orosz olajárplafon bevezetése halálos csapás lesz a Nyugatnak

A nyugati országok által az orosz olajra vonatkozó árplafon előírása “végső halálos csapássá” válhat, 

2022. 09. 30.
Brüsszel: kötelező energiafogyasztásb és az energiatermelő cégek bevételeinek korlátozása

A vártnál lényegesen gyorsabban jutottak politikai megállapodásra az energiaügyi miniszterek, akik rendkívüli tanácskozáson vesznek részt Brüsszelben annak érdekében, hogy az energiaárak csökkentése érdekében döntést hozzanak.

2022. 09. 30.
CNN: a Pentagon létrehozza az Ukrajna-parancsnokságot

A Pentagon egy új katonai parancsnokság létrehozásán dolgozik, amely az ukrán katonák felfegyverzésével és kiképzésével foglalkozik

2022. 09. 30.
A hazaárulásról, annak folytatódó formájában

Mindenesetre, amikor ránéznek a számláikra, és látják, hogy milyen horribilis árakat fizetnek a hidegért az otthonaikban, tudniuk kell, ki a hibás: nem, nem Putyin..!
A globalizmus internacionalista, kiszolgáló kormánya Romániában is dolgozik.

2022. 09. 30.
A világelit harca a Föld irányításáért
2022. 09. 30.
Az Északi-tengeren a robbantás közelében megtalálták Navalnij alsógatyáját!

Aki normális, az agyonröhögheti magát a "fősodrú", azaz kormányhű (NATO-hű, Amerika-hű, E.U.-hű) sajtó magyarázkodásán.

2022. 09. 29.
Már csak Magyarországra érkezik orosz gáz az Unióban

És ez nagy valószínűséggel minimum az év végéig így is marad.

2022. 09. 29.
Van élet a halál után? Egy rendhagyó interjú

Amelyben szó lesz életről és halálról, éberségről és szeretetről, vallásról és tudományról.

2022. 09. 29.
Nincs olyan, hogy korlátozott nukleáris konfliktus

Moszkva nem fenyeget senkit, de ha rákényszerítik az atomfegyverek használatára, Washington nem bújhat el az óceán mögé – mondja Anatolij Antonov

Ukrán előretörés – a nyugati közvélemény megnyerésére áldozzák fel az ukrán fiatalok ezreit
Olvasási idő: körülbelül 41 perc

Nem szívesen kommentálom a fronton éppen folyó harci cselekményeket, mert a hozzánk eljutó információkra nem lehet számítani egy hiteles kép megalkotásához, ráadásul a „helyzetek gyors és éles váltakozása” hamar időszerűtlenné teszi a megállapításainkat.

Ukrán előretörés – a nyugati közvélemény megnyerésére áldozzák fel az ukrán fiatalok ezreit

Ha már mindenképpen harctéri eseményekkel foglalkozik az ember, érdemes pár napot várni, mert jóval bővebb „tájékoztatást” adnak az adott harci helyzetről a sűrűsödő temetések és a hirtelen megtelt kórházak, mint a vezérkari főnökök vagy a katonai szóvivők nyilatkozatai. Előrebocsátom, a háborúhoz való hozzáállásom fikarcnyit sem változott, továbbra is az egyszerű emberek sorsa érdekel, nem a nagyhatalmak nyilatkozatorgiája. 

Keleti szomszédaink ellentámadásától hangos a nyugati és a magyar sajtó. Az ukrán vezérkari jelentések szerint naponta 5-600 orosz katona esik el. A Portfólió szerint elképesztően gyorsan halad Harkiv-megyében az ukrán előretörés: visszavették Balakliját, Sevcsenkovét és elérték Kupjanszk települést is. A portál szerint ez azt jelenti, hogy légvonalban 56, autóúton majdnem 80 kilométert tettek meg egy nap alatt az ukránok olyan területen, melyet pár napja még az orosz fegyveres erők ellenőriztek. A cikk írója szerint az, hogy ilyen gyorsan haladnak az ukránok, jó eséllyel azt jelzi, hogy az orosz katonai jelenlét a térségben minimális, vagy az is lehet, hogy egyáltalán nem is őrzik ezeket a településeket. Az elemző szerint előfordulhat, hogy Kupjanszkot sem védik rendesen, hiába fontos közlekedési csomópont: szárazföldi, vízi és vasúti egyben.

 A CNN már arról cikkezik, hogy az ukrán vezérkar jelentése szerint az északkeleti Harkiv város közelében zajló sikeres ellentámadás után sok orosz katona dezertált, ledobta egyenruháját, és civil ruhát öltött abban a reményben, hogy így visszatérhet Oroszországba. Egy Moszkva-barát harkivi vezető Vitalij Gancsev pénteken a Rosszija 24 hírtelevíziónak elismerte, hogy az ukránok Balaklija evárosaiban vannak

 Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az ország hadserege szeptember eleje óta több mint 1000 négyzetkilométernyi területet foglalt vissza, miközben továbbra is támadják az északkeleti Harkov és a déli Herszon régiókat. Zelenszkij azt állította, hogy Ukrajna visszafoglalta Harkiv kulcsfontosságú városát, Balakliját, és az ukrán csapatok elérték a régió Kupjanszk városát.

 Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel pénteken Brüsszelben közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy kritikus szakaszába lépett Oroszország Ukrajna elleni háborúja. A főtitkár közölte, hogy a NATO-országok támogatásának köszönhetően az ukrán fegyveres erők a közelmúltban meg tudták állítani az orosz offenzívát a Donbaszban, és területeket tudtak visszafoglalni az oroszoktól. Szavai szerint a háború okozta energiaválság, és az amiatt fellépő megélhetési költségek növekedése “próbára teszik” a Nyugat egységét és szolidaritását. Fontosnak nevezte, hogy a háború ezen következményei ne vezessenek az Ukrajna iránti elkötelezettség csökkenéséhez. “Az árat, amit mi fizetünk, pénzben mérik. Az ukránok által fizetett ár életekben mérhető” – fogalmazott a NATO-főtitkár.

  

Szakemberként magam is kíváncsi voltam arra, hogy hogyan is lehetséges komoly ellentámadást vezetni úgy, hogy az ellenség az adott területen légiuralmat, de legalább légifölényt mutat, a tüzérsége és rakétacsapatai tízszer erősebbek, és sokszoros túlerőben vannak a páncélos erői is.

 
Könnyűlövész alakulatokkal, korlátozott célú támadások, rajtaütésekkel, lesállások, vállalkozások végrehajtásával még nem nyert senki háborút. Gyalogsági erőket tekintve az ukránok messze jobban állnak az oroszoknál, de ez egyben azt is jelenti, hogy minden egyes faluért óriási áldozatokat kell hozniuk. Ráadásul sehol sem látni azokat az ukrán tartalékokat, akik képesek lennének a „siker kifejlesztésére”.
 
Szóval bennem csak megszólalt a kisördög, amikor „harctéri videókat” nézegettem, amelyek az ukrán előretöréssel kapcsolatban ellepték a nyugati közösségi médiát. 

Leginkább az volt a feltűnő, hogy mind az amerikai és az európai médiában megjelenő videókon angolul és amerikai angolul beszélő katonák törnek előre „halált megvető bátorsággal” kelet felé.
 
„Ilyen támadást ritkán látni” – állítja az Open Source Intelligence (OSINT) harctéri videóinak közlése után a Portfólió, amelyek azt mutatják be, hogy miként zajlik az ukránok ellentámadása keleten, a Harkivi területen. 

„A felvételen az látható, amint egy ukrán oldalon harcoló gépesített egység egy villámgyors rajtaütést hajt végre az oroszok ellen. A támadásban külföldi légiósok is részt vettek, mivel a videóban angol nyelven kommunikálnak egymással a katonák.”

 Az elemzők szerint elsősorban az efféle gyors rajtaütésekkel nyomulhatnak előre az ukránok Keleten, a Harkivi területen. 

A CNN is kiemeli, hogy külföldi harcosok csatlakoznak Ukrajna déli ellentámadásához Oroszország ellen. Érdekes módon az általuk közzétett felvételeken is angol nyelven zajlik a harcosok közötti kommunikáció. Ebben nem is az a lényeg, hogy külföldiek. Azt már régóta tudjuk, hogy több tízezerre tehető azoknak a külföldieknek a száma, akik elsősorban az angolszász országokból (és Németországból, Lengyelországból, Grúziából és a Közel-Keletről is) érkeztek. 2014 óta azt is tudjuk, hogy semmi meglepő nincs abban, amikor az „ukrán” tüzérek Allahot dicsőítő felkiáltással indítják útjára a „malacokat” tarackjaikból.

 Három évtizedet töltöttem el harcászati kiképzéssel. A „harctéri videókat” látva előre kell bocsátanom, hogy mindegy, hogy angolszászok, vagy ukránok láthatóak rajta. Az támadásokat végrehajtó katonák nagyon nagy bajban vannak. Ha ezeket az eszközöket és módszereket alkalmazzák az oroszok ellen, akkor nem lesznek hosszú életűek.
 
Térjünk csak egy pillanatra vissza Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azon megjegyzéséhez, hogy az energiaválság okozta európai nehézségek nem vezethetnek odáig, hogy a lakosságban csökkenjen az Ukrajna iránti elkötelezettség. Már eddig is előfordult, hogy a fegyverszállítások megakadása után az ukránok megijedtek attól, hogy végleg leállnak a nyugati „segélyek”. A kijevi vezetés mindenképpen bizonyítani akarta, hogy képesek harctéri sikereket elérni az oroszok ellen. Ilyenkor nem számított az, hogy két-három hetes kiképzéssel rendelkző katonák ezreinek kellett meghalni. A hírekben úgysem jelennek meg ezek az adatok. Már a támadó alakulatok válogatásánál figyelnek arra, hogy egy településről ne nagyon kerüljenek sokan ugyanabba az alakulatba. A tömeges temetések a hátországot gyorsan ráébresztenék a háború valóságára.

 Tudom, hogy olvasóimnak nem sok fogalmuk van arról, hogy valójában mit is ér egy háborúban egy néhány hétig „kiképzett” katona, de higgyék el nekem, hogy a legnagyobb felelőtlenség őket harcba vetni, mert nemcsak magukra, de a náluk jóval tapasztaltabb társaikra is életveszélyesek.
 
Jászberényi Sándor magyar haditudósító nemrégiben egy brit önkéntes csapattal készített riportot, akik ukrán katonák kiképzésével foglalkoznak. A beszélgetés során az egyik kiképző nem volt túl jó véleménnyel az ukrán fiatalokról:

  

„Sok kölyök. Sok taknyos kölyök. Alig van rájuk egy hónap, aztán mennek a darálóba. Ezt megírhatod. Meg, hogy addig nem hiszik el, hogy nem jó az Instagramra meg a TikTokra posztolgatni, amíg le nem rakétázzák őket.”

 Tisztelt Olvasó! A háború során nincs pardon, nincs is idő semmire. Ilyenkor a megszokott kiképzési időszakokat sem lehet tartani. Egy ún. „gyorsított képzés” során az egyes harcos kiképzésére is minimum öt hét kell, a szakkiképzésre ugyanannyi, a tűzpár és a tűzcsoport kiképzés minimum három hetet vesz igénybe. A rajkötelék, a szakaszkötelék, a századkötelék kiképzése is legalább két hónap. A zászlóalj összekovácsolása legalább három hét. Mindenféle kényszer esetén is legalább 3-6 hónap képzésre van szükség ahhoz, hogy a harcolóknak esélyük legyen a túlélésre. Bonyolult fegyverrendszerek kezelésének elsajátításához, harcot vezetni képes parancsnokok kiképzéséhez, törzsek összekovácsolásához még több időre van szükség.

 Azok a katonák, akik most a „darálóban” vannak, valójában nem is tudják, hogy hova is mentek, és fogalmuk sincs arról, hogy hogyan kell harcolni. Ilyen felelőtlenül bánni az emberek életével hazaárulás.
 
Az eddig lejött információkból az látszik, hogy az „ukrán vezetés” a déli fronton beáldozta a saját kiképzetlen katonáinak ezreit annak érdekében, hogy az oroszokat rávegye arra, hogy erőket csoportosítsanak át keletről, majd az így felszabadult résekbe a jóval nagyobb harcértéket képviselő külföldi zsoldosaival elérje az oly régóta várt harctéri sikereket.
 
Ezekkel lehet az energiaválsággal küszködő, néhol már százezrével az utcára menő embereket jobb belátásra bírni: Lám, az ukrajnai háború új szakaszába lépet, most már győznek, mindenki tartson ki mellettük.

 Oleh Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium sajtószóvivője a sikerek nyomán máris kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők sikeres ellentámadása nyomán Kijev felszólítja a Nyugatot, hogy szállítson több fegyvert „A győzelem felgyorsítása érdekében a nyugati partnereknek továbbra is küldeniük kell a fegyvereket Ukrajnának. Oroszország legyőzése a harctéren azt jelenti, hogy megteremtjük a békét Ukrajnában” – mutatott rá Oleh Nyikolenko.

 A hírportál emlékeztetett arra, hogy ma vált ismeretessé, miszerint az ukrán fegyveres erők csapatai behatoltak a Harkiv megyei Kupjanszkba, és felvonták az ukrán nemzeti zászlót a városban. Azt pedig az ISW amerikai kutatóintézet tette közzé ugyancsak ma, hogy az ukrán csapatok már 250 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza Harkiv megyében.

 Olekszij Aresztovics, az Elnöki Hivatal Vezetőjének tanácsadója véleménye szerint az orosz hadseregnek több mint 120 napig tartott annak a területnek az elfoglalása, amit az ukrán fegyveres erők az ellentámadással mindössze négy nap alatt felszabadítottak. A tanácsadó szerint ráadásul ezt az eredményt kisebb csapatlétszámmal érték el, mint amennyi annak idején az oroszoknak volt.
 
Aresztovics így nyilatkozott:

 „az oroszok számszerűen és alapvetően nagyobb erőt képviseltek, amikor három hónapon keresztül naponta 45-60 ezer lövedéket lőttek ki az állásainkra, mi pedig alig tudtunk 4-6 ezerrel válaszolni, miközben nekik 10-15-ször több ágyújuk volt, mint nekünk.”

 Az ukrán hírportálok szerint az ellentámadást végző fegyveres erők olyan sok orosz megszállót ejtettek foglyul Harkiv térségében, hogy nem tudják őket hol elhelyezni.

 Olekszij Reznyikov védelmi miniszter egy lapinterjúban azt mondta, meggyőződése, hogy még néhány siker a fronton, akár jelentéktelen győzelmek formájában is, és az orosz csapatok menekülésre fogják majd a dolgot.

 Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára az Amerika Hangja rádiónak nyilatkozva elmondta: „az ukrán fegyveres erők ott fognak megállni, ahol a mi érdekeink véget érnek. Az ukrán fegyveres erők érdekei pedig ott érnek véget, ahol az orosz álbirodalom vége kezdődik.” Mint Olekszij Danilov, hangsúlyozta, Ukrajna feladata most az, hogy még a kedvét is elvegye Oroszországnak attól, hogy a szomszédos országok megtámadására gondoljon. 

Ahhoz hogy megértsük, hogy milyen jövő vár az egyszerű ukrán és orosz emberekre és ránk, vissza kell térnünk Jens Stoltenberg NATO-főtitkár brüsszeli sajtótájékoztatójához és szemügyre kell vennünk Valerij Zaluzsnij (az ukrán fegyveres erők főparancsnoka) és a Mihajlo Zabrodszkij tábornok (az ukrán parlament nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának első alelnöke) közösen írt cikkét.

 „Jelenleg Oroszország szárazföldi erőinek több mint 80%-a vesz részt az ukrajnai háborúban. Így természetesen annak, ami ott történik, hatása van Oroszország azon képességére, hogy bármilyen fenyegetést jelentsen bármely NATO-tagállam számára. Első üzenetem a szövetségeseknek az, hogy üdvözöljük a példátlan támogatást, további támogatásra szólítunk fel, és arra buzdítjuk őket, hogy nézzenek mélyebben a készleteikbe, hogy továbbra is biztosítsák Ukrajnának azt, amire sürgősen szüksége van”mondta Stoltenberg.

 A főtitkár megjegyezte: a szövetségeseknek készen kell állniuk a „hosszú távú perspektívára”, ezért a NATO kapcsolatban áll a tagországok védelmi és ipari komplexumaival.

 „A NATO-n belül struktúrákat hoztunk létre, hogy garantálhassuk a termelés növelését, pótoljuk a tartalékokat, hogy továbbra is támogatni tudjuk Ukrajnát. De ez nem csak Ukrajna támogatása, hanem annak is biztosítéka, hogy védelmünk érdekében rendelkezzünk fegyverekkel, lőszerekkel és egyéb eszközökkel” – mondta Stoltenberg. 

Az ukrán katonai vezetők arra hívták fel a figyelmet, hogy a háborúnak még a Krím felszabadítása után sem lesz vége. 

Valerij Zaluzsnij és Mihajlo Zabrodszkij szerint a Krím feletti orosz ellenőrzés elvesztése jelentősen befolyásolja majd a háború lefolyását, katonai értelemben azonban a félsziget felszabadításának átmeneti hatása lesz.

 Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka és a nemzetbiztonsági parlamenti bizottság helyettes vezetője meg van győződve arról, hogy idővel az oroszok képesek lesznek pótolni a személyi és felszerelésbeli veszteségeket.

 „Összefoglalva az elhangzottakat és megvitatva a további kilátásokat, 2023 után már csak a konfrontáció új szakaszáról beszélhetünk. Természetesen más kezdeti adatokkal és kilátásokkal, de ismét egy folyamatos konfliktus, emberéletek elvesztése, erőforrások pazarlása és meghatározatlan végeredmény”.

 Korábban is írtam már arról, hogy a legtöbb sikeres akciót nem az ukrán katonák, hanem a „külföldi harcosok” hajtják végre. Az ukrán vezetés azt már többször elismerte, hogy minden felderítési adatot az amerikai féltől kapnak és rendszeresen egyeztetnek a harci feladatok végrehajtása előtt, de szinte biztosra vehető, hogy nem ukrán, hanem amerikai és brit törzsek szervezik és vezetik az ott folyó műveleteket. Az CNN nemrégiben arról cikkezett, hogy az amerikai hadvezetésnek komoly erőfeszítésébe tellett, hogy az ellentámadás előtt egy korlátozottabb küldetéssel kapcsolatos tervezetet fogadjon el.

 A CNN amerikai és ukrán forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a jelenlegi ukrán ellentámadás megtervezése során az Egyesült Államok felszólította Kijevet, hogy korlátozza hadműveleti céljait, hogy elkerülje csapatai túlterhelését. A CNN szerint az amerikai és az ukrán fegyveres erők olyan közös „elemző gyakorlatokat” hajtottak végre, „amelyeknek az volt a célja, hogy segítsenek az ukrán erőknek megérteni, milyen harcértékű erőket kell összegyűjteniük ahhoz, hogy sikeresek legyenek a különböző forgatókönyvekben.”

 
A Pentagon szóvivője Brig. Pat Ryder tábornok a CNN-nek azt mondta, hogy:

 "az Egyesült Államok rutinszerű katonai-katonai párbeszédet folytat Ukrajnával több szinten. Nem kommentáljuk ennek a munkának a részleteit. Általánosságban elmondható, hogy az ukránokat olyan információkkal látjuk el, amelyek segítik őket jobban megérteni milyen fenyegetésekkel néznek szembe, és megvédik országukat az orosz agresszióval szemben. Végső soron az ukránok hozzák meg a végső döntéseket műveleteikről." 

A tisztségviselők úgy vélik, hogy az ukrán és az orosz hadsereg közötti erőviszonyok most már kiegyenlítettek. Ez a hétfői CNN cikk azt is kiemelte, hogy a nyugati tisztviselők azonban vonakodtak valódi "ellentámadásnak" minősíteni a születőben lévő ukrán hadműveletet.

 Továbbra is nyitott kérdés, hogy Ukrajna mennyire lesz sikeres az elvesztett területek visszaszerzésében – mondják a CNN-nek a legfrissebb hírszerzési adatokat ismerő források. Az ukrán tisztviselők már azt mondták, hogy ez az offenzíva valószínűleg lassú művelet lesz, és a hideg téli időjárás, majd a kora tavaszi sár szüneteltetheti a harcokat.

 A CNN-nek nyilatkozó amerikai tisztségviselő szerint a kifinomult nyugati fegyverekkel és kiképzéssel megerősített ukrán képességek lezárták az ukrán műveletekben tátongó réseket.

 "A HIMARS megmutatta, mire képes a folyamatos kiképzés és fegyverellátás, ha a haderő erősen motivált és alkalmas a munkavégzésre" – mondta egy magas rangú NATO-tisztviselő a CNN-nek.

 John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs koordinátora hétfőn már biztos volt abban Oroszország kénytelen volt forrásokat elvonni a keleti hadszíntérről. Amerikai és ukrán források a CNN-nek azt mondják, hogy az ukrán hadművelet korábbi tervei kezdetben tágabbak voltak, és ambiciózusabb erőfeszítéseket tettek az orosz invázió által az elmúlt hat hónapban elvesztett területek visszaszerzésére, beleértve Zaporizzsja délkeleti régióját is. 

A CNN szerint a „tervezési gyakorlatok” abban is segítettek az Egyesült Államoknak, hogy jobban megértsék, hogy milyen felszerelést, hadianyagot vagy hírszerzési információkat adjon Ukrajna számára.

 Ez a hír is megerősíti bennem azt a gyanút, miszerint az amerikai hadvezetés végzi el a feladatok elemzését, ő választja ki a megfelelő cselekvési változatot és azt is, hogy az amerikai sajtóban megjelent elemzések is részét képezték az „ellenség megtévesztésének”.

 A legfrissebb jelentések szerint az ukrán csapatok a Donbászban is támadást indítottak és lassan megpróbálhatják visszafoglalni Liszicsanszk városát. Demkó Attila magyar biztonságpolitikai szakértő szerint elképzelhető, hogy az oroszok elbízták magukat. Demkó szerint miközben Herszonban kiépítettek egy védelmi rendszert, és az ottani ellentámadásnál jelentős veszteségeket okoztak az ukránoknak, ezzel szemben keleten nem készültek fel komolyan a keleti északi térségben a védelemre, és gyakorlatilag összeomlott a front.

 Közben sebesült ukrán katonák a The Washington Postnak nyilatkozva részletezték, hogy Ukrajnának mekkora áldozatokkal is kell szembenéznie a dél-herszoni ellentámadásban, amely műveletben állítólag az Egyesült Államok segített Ukrajnának.

 Az augusztus végi offenzíva megindítása óta az ukrán illetékesek nem árultak el sok részletet a hadműveletről, és az újságírókat sem engedték ki a frontra. A délen indított „megtévesztő manőver” után a kórházak megteltek sebesültekkel. Azok az ukrán katonák, akik egy kórházban beszéltek a The Washington Post újságíróival, komor képet festettek arról, milyen volt a csata az ukrán fél számára. Az ukrán katonák azt mondták, hogy hiányzott a megfelelő tüzérségi támogatás és egy szakaszparancsnok vallomása szerint „minden tettük után öt embert veszítettek”.

 Az amerikai újságírók által készített riport elég beszédes, ezért részletesebben közöljük:

 Dél-Ukrajna gyengén megvilágított kórházi szobáiban levágott végtagokkal, repeszek okozta sebekkel, összezúzott végtagokkal és összetört ízületekkel rendelkező katonák mesélték el, milyen hátrányokkal is kellett szembenézniük egységeiknek az orosz erőkkel a stratégiai fontosságú Herszon városa felé irányuló új offenzíva első napjaiban.

 A katonák azt mondták, hogy hiányzott a tüzérségi támogatás, amely ahhoz mindenképpen szükséges lett volna, hogy kiűzzék Oroszország védelembe beásott erőit. A katonák szerint elképesztő nagyságú technológiai szakadék van az ukrán erők és a lényegesen jobban felszerelt ellenfeleik között. Az interjúk közvetlen beszámolót adtak az elfoglalt területek visszafoglalására irányuló akciókról, amelyek annyira érzékenyek, hogy az ukrán katonai parancsnokok megtiltották az újságíróknak, hogy felkeressék a frontvonalat.

 „Mindent bevetettek ellenünk” – mondta Denys, egy 33 éves ukrán katona, akinek egysége egy orosz kézen lévő faluból menekítettek ki, ahol kazettás bombák, foszforos lőszerek és aknavetők záporozrak rájuk. – Ki tud túlélni egy ilyen öt órán keresztül tartó támadást?

 Denys és nyolc másik ukrán katona hét különböző egységből szemléletes leírást adott a déli ellentámadásról, amely Kijev legambiciózusabb katonai művelete volt az orosz erők főváros peremén megjelenő orosz csapatok tavaszi kiűzése óta. A katonák beszámolói azt jelezték, hogy hosszú küzdelem és még sok veszteség vár rájuk.

 „Minden tettük után öt embert veszítettünk” – mondta Ihor, egy 30 éves szakaszparancsnok, aki megsérült a hátán, amikor a harckocsi, amelynek a tetején utazott, az árokba csapódott.

 Ihornak nem volt katonai tapasztalata Ukrajna február 24-i orosz inváziója előtt. A sertés- és tehéntelepeken dolgozott gondozóként. Semmiféle szakaszparancsnoki képzésben nem részesült és vezetési tapasztalata sem volt.

 A katonákat a kórházi ágyakon és tolószékekben faggattuk ki, miközben lábadoztak az offenzíva során szerzett sérüléseikből. Néhányan a fegyelmi eljárás elkerülése érdekében névtelenséget kértek. Mások, mint Denys és Ihor, beleegyeztek abba, hogy a keresztnevüket fedjék fel. A félelmek ellenére a legtöbben nagyon világosan ecsetelték azokat a hátrányokról, amelyekkel szembesültek a harc megvívása során.

 Az orosz Orlan drónok fejük felett több mint egy kilométer magasságból derítették fel az ukrán állásokat, ami azt jelentette, hogy soha nem hallották a mozgásukat nyomon követő repülőgép zümmögését.

 Orosz tankok várták őket az újonnan épített betonozott erődökben, hogy nagy kaliberű ágyúikkal lőjék az ukrán gyalogságot – közölték a sebesült ukrán katonák. A járművek a támadások végrehajtása után visszagurultak a beton óvóhelyek alá.

 Az ellenséges radarrendszerek és lokátorok gyorsan felderítették azokat az ukrán erőket, akik tüzet nyitottak az oroszokat és válaszul ellenséges tüzérségi tűzcsapás érkezett a tüzelőállásokra. Az orosz hackereszközök eltérítették az ukrán kezelők drónjait, akik csak annyit láttak, hogy gépeik tehetetlenül az ellenséges vonalak mögé sodródnak és egyszer csak eltűnnek.”

 „Ihor először lőtt emberre. – Nem gondolsz semmire – mondta. – Megérted, ha nem teszed meg, ők meg fogják tenni. A kihívások ellenére Ihor azt mondta, alig várja, hogy amint meggyógyul, visszatérjen a frontra. „Az embereim ott vannak. Hogyan hagyhatnám el őket?" ő mondta.

 Más katonák azonban már biztos, hogy nem térnek vissza a csatatérre.

 Olekszandr, a 28 éves építőmunkás a múlt heti ellentámadás során egy aknavető robbanásban veszítette el a karját. Vasárnap összerándult a fantomfájdalomtól a kórházi ágyán, mondván, hogy csípést érzett a már amputált ujjaiban és a kezében. Olekszandr szerint az orosz tüzérségi tűz könyörtelen volt. „Folyamatosan tűz alatt tartottak bennünket” – mondta. "Ha kilőttünk három aknavetőt, akkor cserébe húsz kezdett el bennünket lőni".

 Az ukrán katonák azt mondták, hogy gondosan be kellett osztani a rendelkezésre álló lőszert, de még akkor is, amikor lőttek, komoly gondot okozott a célpontok eltalálása. „Amikor megadják a koordinátákat, annak állítólag pontosnak kell lennie, de általában nem voltak azok” – mondta, megjegyezve, hogy fegyvereit még 1989-ben gyártották le.”

 „Olekszandr a háború előtt soha nem látogatott el Herszonba, de szerinte az orosz megszállók kiűzése érdekében érdemes feláldozni embereket. „Ez a mi országunk” – mondta.

Bármilyen véres is volt a harc, az ukrán katonák azt mondták, nem látnak alternatívát.

 "Ha nem állítjuk meg őket, akkor megerőszakolják és meggyilkolják honfitársainkat, mint mindenhol máshol" - mondta Olekszandr szobatársa a kórházban, egy 49 éves sorozott katona, aki kérte, hogy a Pinochet becenevén szólítsák. 

Pinochet elmondta, hogy a térdét egy aknaszilánk törte szét, amelyet azután lőttek rájuk, ahogy egy drón észlelte őket. Azt mondta, hogy bár az ukrán áldozatok jelentősek, az normális, hogy offenzívát folytató oldal mindig több katonát veszít. „Nem tehetünk ellene semmit” – mondta Pinochet. – És még nyerhetünk.

 Az orosz elektronikus hadviselés is állandó fenyegetést jelentett. A katonák beszámoltak arról, hogy amint bekapcsolták telefonjukat, hogy felhívják vagy üzenetet küldjenek a családtagoknak azonnal orosz tüzérségi tüzet kaptak. „Amikor bekapcsoljuk a mobiltelefonokat vagy a rádiónkat, azonnal azonosítják a pozícióinkat” – mondta Denys. – És akkor kezdődik a pergőtűz.”

 „Kijev abban reménykedik, hogy a herszoni ellentámadás felerősíti a nemzeti morált, és bebizonyítja a nyugati kormányoknak, hogy a sokmilliárd dolláros gazdasági és katonai segítségük megtérül. Eredményre van szükség, mert az Oroszország elleni szankciók megemelték az energiaárakat és az inflációt, és fokozták a még drágább téltől való félelmet a nyugati lakosság körében.”

 „Nem lehet egyértelmű képet festeni Ukrajna veszteségeiről. Denys a kórházi ágyán ülve elmondta, hogy 120 fős egységének majdnem minden tagja megsérült, bár csak ketten haltak meg. Egy 25 éves katona, akit repeszsebekkel kezelnek, azt mondta, hogy 100 katonából álló egységén belül heten meghaltak és húszan megsebesültek. Ihor, a szakaszparancsnok elmondta, hogy a parancsnoksága alatt álló 32 emberből 16 megsérült, egy pedig meghalt.

 Ukrajna sérült katonáit Dél-Ukrajna különböző kórházaiba osztották ki, hogy felszabadítsák a Herszon régió közelében lévő fő egészségügyi létesítményeket az érkező betegek számára.

 A Post eltitkolja a katonákat ápoló kórházak nevét, mert a háború során az ilyen egészségügyi létesítmények az orosz erők célpontjai voltak. Ami az áldozatokat illeti, Rob Lee, a Külpolitikai Kutatóintézet katonai elemzője szerint Ukrajnának gondoskodnia kell arról, hogy megőrizze harci erejét ahhoz, hogy megakadályozza az orosz előrenyomulást keleten, tekintettel Moszkva sokkal nagyobb fegyveres erőire.

 "Ha súlyos veszteségeket szenvednek el, és ez hosszú ideig folytatódik, az probléma lehet" – mondta Lee.

 Az, hogy Ukrajna tapasztalatlan katonákra támaszkodik, szintén a sebezhetőségét mutatja. A konfliktus kezdetén Oroszország és Ukrajna hivatásos katonai egységekkel harcolt. Miután súlyos veszteségeket szenvedtek el a kelet-donbászi régióban, mindkét oldal elkezdte bevetni a kevesebb tapasztalattal rendelkező önkéntes vagy tartalékos egységeket. A herszoni ellentámadás most új módokon teszteli Ukrajna erőit – mondta Lee.

 Az elmúlt néhány hónapban oroszokkal szembeszálló ukrán katonák új harctéri tapasztalatokra tettek szert, „de ezeknek a tapasztalatoknak nagy részét valószínűleg védelmi tevékenységek során szerezték” – mondta. "A támadó műveletek végrehajtása sokkal nehezebb, és sok időbe és kiképzésbe kerül."

 Az ukránok szerint Oroszországba menekült a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője, az oroszok mindjárt megadják magukat és néhány nap múlva lemondatják Putyint. Az egész nyugati világ tapsol. A művelet elérte a célját.

 Olekszij Reznyikov védelmi miniszter az RBK-Ukrajnának adott interjújában közölte, hogy Ukrajna kölcsönbérleti, Lend-Lease modelljének kialakítását még nem zárták le. Az Egyesült Államok négy korábban elfogadott program keretében folytatja Ukrajna támogatását – közölte.
 „Hogy miből áll a kölcsönbérlet, az még várat magára. Mert partnereink még nem fejezték be a modell kialakítását. Az elvi döntés már megszületett, hogy legyen kölcsönbérlet, meghatározták a program keretén belüli pénzösszeget, és megszületett a döntés annak kapcsán, hogy ebből a pénzből Ukrajna meg tudja vásárolni azt, amire szüksége van a háború megnyeréséhez. De a részleteket, hogy mi legyen ez a kölcsönbérlet, még most vitatják meg”. 

A honvédelmi miniszter megjegyezte, hogy nem hozza nyilvánosságra az Ukrajnára alkalmazható Lend-Lease formátum részleteit, és hozzátette, hogy a végleges modell tervezője nem a honvédelmi, hanem a pénzügyminiszter lesz. 

Úgy tűnik egy ideig a „vágyvezérelt hírek” fogják uralni a nyugati médiát. Ebben a legritkábban olvashatunk majd arról, hogy az ukrán vezetés milyen elképesztő mértékű áldozatokat képes hozni annak érdekében, hogy eredményeket mutasson fel. Számomra továbbra is „rejtély”, hogy ez az ellentámadás megfelelő tüzérség, légierő nélkül hogyan is lehetne hosszú időn keresztül fenntartható. Ha a második lépcsőben nincsenek megfelelő képességekkel rendelkező erők és a támadások során ilyen mértékű veszteségeket szenvednek, akkor nincs az a külföldi kiképző alakulat, amely elegendő utánpótlást tudna biztosítani a frontra. A sokszor a kézifegyverüket belőni sem tudó, gyenge lőkészséggel rendelkező, kötelékkiképzésen át sem esett kiképzetlen „civilek” harcba küldése óriási felelőtlenség. 

Még inkább elgondolkodtató, ha ez a nagyobb harcértékkel rendelkező „nem ukrán harcosok” sikere érdekében történik.

Forrás: Szilaj Csikó

Könyvjelző