Karpatria
2022. 10. 01.
Súlyos csapás Ukrajnának!

Jelenleg nincs helyük a NATO-ban.

2022. 09. 30.
Nem akarunk számok lenni, emberi lények vagyunk!

Megtámadták az identitásunkat, családi, vallási értékeinket és a nemzeti szuverenitásunkat! Meg fogjuk védeni az emberi értékeket!

2022. 09. 30.
Ennyit ér Brüsszelnek a demokrácia...

Ennyire tartják tiszteletben a választók akaratát…

2022. 09. 30.
Az orosz olajárplafon bevezetése halálos csapás lesz a Nyugatnak

A nyugati országok által az orosz olajra vonatkozó árplafon előírása “végső halálos csapássá” válhat, 

2022. 09. 30.
Brüsszel: kötelező energiafogyasztásb és az energiatermelő cégek bevételeinek korlátozása

A vártnál lényegesen gyorsabban jutottak politikai megállapodásra az energiaügyi miniszterek, akik rendkívüli tanácskozáson vesznek részt Brüsszelben annak érdekében, hogy az energiaárak csökkentése érdekében döntést hozzanak.

2022. 09. 30.
CNN: a Pentagon létrehozza az Ukrajna-parancsnokságot

A Pentagon egy új katonai parancsnokság létrehozásán dolgozik, amely az ukrán katonák felfegyverzésével és kiképzésével foglalkozik

2022. 09. 30.
A hazaárulásról, annak folytatódó formájában

Mindenesetre, amikor ránéznek a számláikra, és látják, hogy milyen horribilis árakat fizetnek a hidegért az otthonaikban, tudniuk kell, ki a hibás: nem, nem Putyin..!
A globalizmus internacionalista, kiszolgáló kormánya Romániában is dolgozik.

2022. 09. 30.
A világelit harca a Föld irányításáért
2022. 09. 30.
Az Északi-tengeren a robbantás közelében megtalálták Navalnij alsógatyáját!

Aki normális, az agyonröhögheti magát a "fősodrú", azaz kormányhű (NATO-hű, Amerika-hű, E.U.-hű) sajtó magyarázkodásán.

2022. 09. 29.
Már csak Magyarországra érkezik orosz gáz az Unióban

És ez nagy valószínűséggel minimum az év végéig így is marad.

2022. 09. 29.
Van élet a halál után? Egy rendhagyó interjú

Amelyben szó lesz életről és halálról, éberségről és szeretetről, vallásról és tudományról.

2022. 09. 29.
Nincs olyan, hogy korlátozott nukleáris konfliktus

Moszkva nem fenyeget senkit, de ha rákényszerítik az atomfegyverek használatára, Washington nem bújhat el az óceán mögé – mondja Anatolij Antonov

Ukrán támadás valódi harcok nélkül? Mit is jelent a harcból való kivonás... (Vukics Ferenc elemzése)
Olvasási idő: körülbelül 19 perc

Európa háborúban áll Oroszországgal és ezt most már kár tagadni.

Ukrán támadás valódi harcok nélkül? Mit is jelent a harcból való kivonás... (Vukics Ferenc elemzése)

Három nappal ezelőtt az „Ukrán előretörés – a nyugati közvélemény megnyerésére áldozzák fel az ukrán fiatalok ezreit” c. cikkemben már részletesen elemeztem az ukrán válság legújabb eseményeit, és a Szilaj Csikó olvasóinak figyelmét arra hívtam fel, hogy mind a támadás kidolgozásában, mind a végrehajtásában jelentős szerepe volt a külföldi erőknek: 

„Korábban is írtam már arról, hogy a legtöbb sikeres akciót nem az ukrán katonák, hanem a 'külföldi harcosok' hajtják végre. Az ukrán vezetés azt már többször elismerte, hogy minden felderítési adatot az amerikai féltől kapnak és rendszeresen egyeztetnek a harci feladatok végrehajtása előtt, de szinte biztosra vehető, hogy nem ukrán, hanem amerikai és brit törzsek szervezik és vezetik az ott folyó műveleteket. Az CNN nemrégiben arról cikkezett, hogy az amerikai hadvezetésnek komoly erőfeszítésébe tellett, hogy az ellentámadás előtt egy korlátozottabb küldetéssel kapcsolatos tervezetet fogadjon el. A CNN amerikai és ukrán forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a jelenlegi ukrán ellentámadás megtervezése során az Egyesült Államok felszólította Kijevet, hogy korlátozza hadműveleti céljait, hogy elkerülje csapatai túlterhelését. A CNN szerint az amerikai és az ukrán fegyveres erők olyan közös „elemző gyakorlatokat” hajtottak végre, „amelyeknek az volt a célja, hogy segítsenek az ukrán erőknek megérteni, milyen harcértékű erőket kell összegyűjteniük ahhoz, hogy sikeresek legyenek a különböző forgatókönyvekben.”

 Mára már a magyar fősodratú sajtó is eszmélt, és a lassan tíz napja köztudott tényt megpróbálja hírként eladni.

 „Az ukrán hadsereget az amerikai és a brit hírszerzés is segítette a kelet-ukrajnai ellentámadásban – adta hírül a The New York Times, amely részletes anyagot közölt a napjainkban zajló keleti és déli hadműveletek hátteréről. Kifejtették, hogy több amerikai tisztviselő is megerősítette, hogy a gyors rajtaütésekre alapuló stratégiát – amelyekre az ellentámadást alapozták – az utóbbi hónapokban dolgozták ki közösen ukrán katonai vezetőkkel.”

 A New York Times pedig a nevük elhallgatását kérő amerikai tisztviselőktől azt is megtudta, hogy a támadó hadművelet csak a külföldi hadi támogatásnak köszönhetően jöhetett létre, anélkül az offenzívát biztosan nem sikerült volna végrehajtani.

 Ennek ellenére töretlenül halad előre a háborús brandek építése. A nyugati sajtó már megtalálta magának az ukrán vezérkar „Kijev Szellemét”. A véleményük szerint Olekszandr Szirszkij volt a „szellemi atyja”, a kidolgozója a háború két legfontosabb ukrán sikerének (a jelenlegi ukrán ellentámadásnak és a Kijev környéki műveleteknek). A most 57 éves vezérezredes 2019. augusztusa óta az ukrán hadsereg szárazföldi erőinek főparancsnoka. A posztra a pár hónappal korábban hatalomra került Volodimir Zelenszkij nevezte ki, de az ukrán elnök elődje is bizalommal volt Szirszkij iránt, hiszen 2013-tól a NATO kapcsolatokért és az ukrán hadsereg nyugati tapasztalatok szerinti átalakításáért felelt. Most is nagyon elégedettek vele, hiszen képes volt bevonulni azokra a területekre, amit az oroszok kiürítettek.

 A nyugati közvélemény győzelemittasan tálalta a híreket, a nyugati szövetségesek újabb fegyverszállítások mellett kötelezték el magukat. Volodimir Zelenszkij már ki is jelentette, hogy Ukrajna többé nem tárgyal fegyverszünetről Oroszországgal, hanem a győzelemig folytatja az ellentámadást.

 Az elnök arról biztosította a szövetségeseit és az ország lakosságát, hogy Ukrajna nem fog megállni, és „lépésről lépésre, folyamatosan halad előre”. „Más nyelven többé nem fogunk másként beszélni Oroszországgal” – tette hozzá. „Ha abbahagyjuk, néhány ország a minszki folyamatba taszít bennünket. Azt akarom, hogy a világ megértse, hogy ezek különböző dolgok, diplomáciai megoldás és Minszk-2, -3, -5, -10. Minszk egy üres papír, ami lehetőséget biztosít Oroszországnak, hogy pihenjen a következő invázió előtt.”

 Az ukrán elnököt mások is követték a győzelem „túlértelmezésében”. William Burns, a CIA igazgatója szerint Oroszország lényegében elvesztette a háborút. Burns úgy véli, a mostani háború kapcsán nem csupán az orosz haderő gyengeségeire derült fény, hanem olyan károk keletkeztek az orosz gazdaságban, hogy az több generáción átívelő lesz.

 Ebben a felfokozott lelkiállapotban a hadművelettel kapcsolatos egyéb véleményeket nagyon rosszul fogadja az ukrán vezetés. Nemrégiben Andrij Melnyik szabályosan a melegebb éghajlatra küldött egy német politológust, mert azt állította, hogy az ukrán haderő átmeneti sikerei nem változtatják meg a háború kimenetelét. Andrij Melnik ezúttal Johansen Varvick német politológus véleményére reagált. A szakelemző azt találta állítani, hogy az ukrán haderő átmeneti sikerei nem változtatják meg a háború kimenetelét, Oroszország középtávon képes megnyerni a háborút.

 Olekszij Reznyikov ukrán hadügyminiszter már visszafogottabb hangot ütött meg, és szerinte még korai ünnepelni. A hadügyi tárca vezetője a Financial Timesnek nyilatkozta: úgy véli, hogy a meglepetés erejével sikerült súlyos csapást mérni az orosz haderőre, amely ukrajnai hadjárata eddigi legsúlyosabb vereségét szenvedte el. Reznyikov szerint nem szabad azt hinni, hogy sikerült végleg győzelmet aratniuk az ukrán katonáknak.

 „Az ellentámadás sikeres, területeket, városokat sikerült felszabadítani, ám a sikert meg is kell tartani, a visszaszerzett településeket pedig meg kell védeni. Az oroszok ugyanis biztosan megpróbálják azokat ismét hatalmukba keríteni. Ám figyelembe kell venni, hogy az ukrán haderő erősen kifáradt a hat napja zajló ellentámadásban.”

 Hasonlóan visszafogottan reagált Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki szerint ukrán erők jelentős áttörést értek el az orosz csapatok elleni ellentámadásban, de még túl korai lenne megjósolni az ellentámadás eredményét. „Túl korai lenne megmondani, hogy pontosan hová vezet ez az egész. Az oroszok nagyon jelentős erőket tartanak fenn Ukrajnában, van felszerelésük, fegyvereik és lőszerük is. Ezeket továbbra is válogatás nélkül használják, nemcsak az ukrán fegyveres erők, hanem a civilek és a polgári infrastruktúra ellen is, ahogy azt tapasztaljuk” – értékelte a kialakult helyzetet a külügyi tárcavezető.

 
Közben további neve elhallgatását kérő nyugati tisztségviselő nyilatkozza azt, hogy túl korai azt állítani, hogy az ukrán előretörés háborús fordulópont lenne.

 „Túl korai megmondani, hogy ez fordulópont-e a háborúban, de ez egy olyan pillanat, amelynek mind a hadműveletek, mind a pszichológia szempontjából komoly jelentősége van. Nagy a valószínűsége, hogy szigorúan katonai értelemben ez az oroszok részéről inkább harcból való kivonás volt, amelyet az orosz vezérkar rendelt el, nem pedig egy összeomlás. Nyilvánvalóan nagyon drámainak tűnik mindez. Ez egy hatalmas terület, de figyelembe kell vennünk, hogy az oroszok valójában jó döntéseket hoztak vonalaik lerövidítése és védhetőbbé tétele érdekében.”

 Szinte hihetetlen, de a „dicsőséges ukrán támadás” során valójában ritkán történt fegyveres összecsapás. Az ukránok egyszerűen bevonultak a kiürített területekre. Úgy látszik, hogy az oroszoknak nem is volt szándékukban megvédeni ezeket a településeket, ami azért is elgondolkodtató, mert amúgy pontosan tudhatták, hogy az ottmaradt lakosságnak szembe kell majd nézniük a „kollaboránsokat megillető leszámolással”.

 A visszafoglalt Harkiv megyei településekre bevonult ukrán hadsereg falvakat zárt le “tisztogatás” céljából. Első lépésként olyan orosz és ukrán tanárokat vettek őrizetbe, akik az orosz megszállás alá került területeken az orosz tanrend szerint tanítottak a helyi iskolákban. Az ukránok sem nagyon „igyekeztek”, hogy utolérjék a visszavonuló orosz erőket.

 Olyannyira furcsának tűnik mindez, hogy egyes vélemények szerint valamiféle „megállapodás” lehetett a két harcoló fél között, mert mással nem nagyon magyarázhatóak az események. Sokak szerint az oroszoknak jó, hogy az ukránok kihozzák a lakott településekről és a védelmi állásokból az erőiket a nyílt terepre, s így sokkal könnyebben tudja a légierő és a tüzérség pusztítani őket.
 
Sok helyütt valójában nem is katonai, hanem rendőri erők maradtak az utolsó pillanatokra, és előfordult, hogy az ukrán támadás során kilenc ezer katona támadott egy olyan települést, ahol csak kétszáz orosz tartózkodott, nem véletlen, hogy gyorsan eliszkoltak.

 Az oroszok által hátrahagyott eszközök többsége valójában mozgásképtelen eszköz volt, amit az ukránoknak is nagy kihívás lesz megjavítani és persze a lerobbant járművek némelyikébe szépen bele lehet lőni, de ebből még nem derül ki, hogy annak kezelőszemélyzete mire is menne valódi orosz ellenállás esetén.

 Az is nagyon gyanús, hogy nagyon kevés tüzérségi eszközt sikerült „zsákmányolni” a támadás kivitelező csapatoknak. Az oroszok ezeket az eszközöket már jóval korábban összepakolták és kivonták a térségből. Minden jel arra utal, hogy annak a névtelenségét kérő nyugati tisztviselőnek van igaza, aki szerint ”az oroszok valójában jó döntéseket hoztak vonalaik lerövidítése és védhetőbbé tétele érdekében.”
 
A harc megvívása során a csapatok céljaikat manőverek alkalmazásával érik el. Léteznek tűzzel végrehajtott (tűz elosztása, tűz áthelyezése, tűz összpontosítása) manőverek és alegységekkel (csapatok mozgatásával) végrehajtott manőverek. Ez utóbbiak esetében beszélünk a harcérintkezés felvétele érdekében (előrevonás, szétbontakozás, átcsoportosítás); a harcérintkezés felfüggesztése érdekében (gyülekezés, harcból való kivonás); arcérintkezésben (átkarolás; megkerülés; frontális /arc-/támadás, áttörés, átszivárgás); és a csapatok (alegységek) megóvása érdekében végrehajtott manőverekről (kitérés; visszavonulás; harcból való kivonás).

 Az orosz erők ebben a mozzanatban a csapatok megóvása érdekében végrehajtott manővereket alkalmazták a sokszor 8-12 szeres túlerőben támadó ukránokkal szemben. Ezeket az erőket nem áldozták be, hanem megóvták, hogy későbbi műveletek során fel lehessen őket használni.
 
Aki arról beszél, hogy az ukránok a legharcképesebb orosz alakulatokat „semmisítették meg”, és már ki is tört a polgárháború Oroszországban, annak azt javaslom, hogy „hihetőt próbáljon” hazudni.

 Az ukránok hónapok óta vártak a sikerre. A háború egy érzelmi hullámvasút is. Nagy kérdés, hogy most, amikor végre megint felcsillant valami remény a győzelemre, hogyan fogja fogadni a lakosság, ha „megint rosszra fordulnak a dolgok”. Bárhogy is lesz hamarosan ki fog derülni, hogy az oroszoknál, vagy az ukránoknál szakad el majd hamarabb a cérna.
 
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentésében arról beszélt, hogy több mint 800 embert, köztük “zsoldosokat” veszített az ukrán hadsereg az orosz légierőnek az ország több pontján végrehajtott csapásai következtében.

 A tábornok szerint a csapások a donyecki régióban a 95. ejtőernyős rohamdandárt érték Szlovjanszknál és Konsztantinivkánál, a 115. gépesített dandárt Artemivszknél és az 53. gépesített dandárt Kurdjumivkánál, Mikolajiv megyében a 35. tengerészgyalogos dandárt Bereznahuvate közelében, az 57. gépesített lövészdandárt pedig Murahivkánál, Zaporizzsja megyében a 128. hegyi rohamdandárt Balabine közelében, valamint a 14. gépesített dandárt Harkiv közelében.

 A szóvivő szerint az orosz harcászati légierő gépei, rakéta- és tüzérségi erők egy nap alatt 12 vezetési pontot, 47 tüzérségi egységet, 152 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint öt rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktárt támadtak. Az orosz légierő a Mikolajiv megyei Ocsakivnál egy ukrán Mi-8-as helikoptert, a légvédelem pedig összesen hat drónt, valamint hét sorozatvető-rakétát lőtt le.

 Andrej Marocsko, a luhanszki “népi milícia” alezredese kedden a Pervij Kanal tévécsatornán hírszerzési forrásokra hivatkozva azt mondta, hogy az ukrán hadvezetés megkezdte a donyecki régióban lévő Artemivszk (Bahmut) kiürítésének előkészítését, és a nyugatabbra fekvő Csasziv Jarba telepíti át vezetési pontjait.

 Marocsko azt is állította, hogy “NATO-egyenruhát” viselő külföldi tisztek érkeztek Kramatorszkba, a Donyec-medencében harcoló ukrán erők főhadiszállására.

 “Hírszerző szerveink külföldi tisztek érkezését észlelték. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem kiképzőkről vagy zsoldosokról van szó, hanem pontosan tisztekről, hiszen rendfokozati és karjelzéseik vannak” – mondta, hozzátéve, hogy “ezek az emberek nem bujkálnak” és hogy “minden álarcot ledobtak”.

 Beszámolója szerint a rádiólehallgatások angolul és NATO-tagokká vált volt szovjetköztársaságok nyelvén tett üzenetváltásokat rögzítettek. Gyenyisz Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője a Szolovjov Live médiacsatornán azt mondta, hogy azoknak az ukrán oldalon harcoló erőknek soraiban, amelyek sikertelen kísérletet tettek Szvjatohirszk visszafoglalására, több a lengyel “zsoldos”, mint az ukrán.

Két dolgot kell megjegyeznünk:

 A csapatok megóvásával, a harcképesség megőrzésével kapcsolatos tevékenységek nem irányulnak közvetlenül az ellenség megsemmisítésére, hanem a harc sikeres megvívásához szükséges általános feltételeket teremtik meg.
Európa háborúban áll Oroszországgal és ezt most már kár tagadni.

Könyvjelző